"Heptavium-Civitas Divina" - Koncert Rómában a hetes szám, a teljesség jegyében

2007. hetedik hó 7-én a Lateráni Szent János-székesegyházban a Kultúra Pápai Tanácsának szervezésében jelképes értékű koncertre került sor. Amint azt a vatikáni szervezet elnöke, Paul Poupard bíboros megnyitó beszédében hangsúlyozta: a kezdeményezés célja a hit, a tudomány és a szépség harmonikus és bölcs teljességének megteremtése, a béke és párbeszéd kultúrájának szolgálatában az emberek között. A szombat esti koncerten Michael D'Alessandra műveiből adtak elő. A hangverseny a "Cathedralia" elnevezésű kezdeményezés mintegy nyitóestje volt, amelynek során az elkövetkező években koncertsorozatot tartanak a négy nagy római bazilikában, összeköttetésben USA-beli székesegyházakkal.

Poupard bíboros beszédében elidőzött a hetes szám bibliai szimbolikájánál. Mint mondta, az eseményt az új évezred 7. éve, 7. hónapjának 7. napján tartották. A hetes szám az emberi élet alapvető ritmusát adja attól kezdve, hogy az Úr a világot hét nap alatt teremtette, és rábízta az emberre gondozását, hogy aztán a hetedik napon megpihenjen. A hetes szám szimbolikája átszövi az egész Szentírást: hét ajándéka van a Szentléleknek, hét pecséttel volt lezárva az a könyv, amelyet csak a Bárány nyithatott ki. Hét szentsége van az egyháznak, amelyekből az emberekhez eljut a Krisztusban való új élet teljessége. A hét a teljesség száma tehát a lét és az erkölcs rendjében egyaránt, mivel a három isteni erény és a négy sarkalatos erény összességét jelenti.

De ez a szám lényegileg Róma városához is kötődik - folytatta elmélkedését Poupard bíboros. Az Örök Város hét dombra épült, Rómának hét királya volt. A későbbi időkben a zarándokok Róma hét templomát járták végig, a négy nagy és a három kis bazilikát. Ily módon tehát ez a hangverseny és a nap, amelyen megrendezték, a pogány és a keresztény rómaiság dicséretévé olvadnak össze, az örök és időtlen rómaiság dicséretévé, amelyben az ókori kultúra legjava immár feloldhatatlanul egyesült az Evangéliummal.

Az esemény elnevezése: "heptavium" egy neologizmus, vagyis újonnan kitalált szó, amelyet az est szervezői a trivium és a quadrivium összevonásából hoztak létre, hogy így utaljanak a filozófia és a teológia tanulmányokat előkészítő ún. hét szabad művészetre, amelynek bevezetése II. Szilveszter pápa nevéhez fűződik. A trivium a retorika, a logika és a grammatika segítségével tanította a helyes érvelés és kifejezés művészetét, míg a quadrivium számtant, mértant, zenét és csillagászatot foglalt magában, valamennyi a számok tanulmányozására vezethető vissza. II. Szilveszter pápa halálának ezredik évfordulóján, (aki éppen a Lateráni Szent János-bazilikában nyugszik és aki Szent István királyunknak koronát küldött) 2003. május 12-én indította el Paul Poupard bíboros a STOQ projektet - amely a tudomány, a teológia és az ontológiai kérdés olasz rövidítése - azzal a céllal, hogy a római pápai egyetemeken újra vezessék be a tudományos tárgyak oktatását, éppen Gerbert d'Aurillac, vagyis II. Szilveszter pápa kezdeményezéséből merítve ihletet. Mai szóhasználattal a teljes emberi képzésre törekednek, hiszen ezeken az egyetemeken olyan specialistákat képeznek, akiknek tudása egy szűk szakterületre korlátozódik. A Heptavium elnevezés éppen erre utal: megfordítani az elszigetelt tudományok felé irányuló tendenciát, és küzdeni a művészet, a természet-és humántudományok nagyobb egységéért a személy harmonikus növekedése érdekében.

Július 7-e egyben a londoni tragikus merénylet második évfordulója is. A koncerten osztoztak valamennyi terrorcselekmény áldozatának fájdalmában, szerte az egész világon. Poupard bíboros ezzel kapcsolatban hozzátette:
Nem feledhetjük a Szentatya szavait: valahányszor az ész elszakad a hittől és a vallástól, és csak a természettudományok bizonyosságait ismeri el egyedül érvényesnek, a következmény nem marad el: az etikai és vallási vonatkozás nélküli értelem eltorzul és az ember ellen fordul. A vallásban is megjelennek a negatív jelenségek, mint a szélsőségesség és a babona, amely szintén nagyon káros az emberiség számára. A Lateráni Szent János-bazilikában jelenlévők tehát a béke ajándékát kérték Istentől, a jóakaratú emberek hozzájárulásával.