Nagy Szent Bazil ma is arra mutat példát, hogy reménnyel és örömmel éljük meg keresztény hitünket - mondta katekézisében a Szentatya

Szerdán délelőtt az általános kihallgatáson tartott katekézisében XVI. Benedek pápa folytatta az ókori kereszténység kiemelkedő személyiségei életútjának ismertetését. Ez alkalommal Nagy Szent Bazil, negyedik században élt kappadókiai püspök alakját állította a hívek elé, akinek életszentségére, tanítására csodálattal tekint mind Kelet, mind Nyugat egyháza. A püspök 330 táján született valódi családegyházban, amelyet mélyen áthatott a hit. Tanulmányait a legkiválóbb tanítómestereknél végezte Athénben és Konstantinápolyban. Krisztus vonzásában nagy elszántsággal szentelte magát a monasztikus életnek, vagyis az imának, a Szentírások, az egyházatyák írásai tanulmányozásának, a karitatív cselekedeteknek.

Prédikációi és írásai révén is intenzív lelkipásztori, teológiai és irodalmi tevékenységet fejtett ki. Bölcs egyensúlyt teremtett a lelkek szolgálata, az ima és a magányos elmélkedés között. Számos „fraternitást”, testvériséget hozott létre, vagyis Istennek szentelt keresztény közösségeket, amelyeket gyakran felkeresett. Szent Benedek mesterének tekintette Nagy Szent Bazilt – mondta katekézisében a Pápa, majd a szent püspök által létrehozott monachizmus sajátos jellemvonására mutatott rá. Ezek a közösségek nyitottak voltak a helyi egyházra, szerzetesei annak részét alkották, megelőzve a többi hívőt Krisztus követésében, főleg a szeretet gyakorlásában. Isten Szolgája, II. János Pál, megállapította, hogy a monachizmus évszázadokon át Nagy Szent Bazil példájából merített. Mint nagy kiterjedésű egyházmegyéjének püspöke Bazil szüntelenül foglalkozott hívei nehéz anyagi helyzetével, határozottan leleplezte a rosszat, elkötelezte magát a szegények és kisemmizettek érdekében, főleg a természeti csapások idején, tovább ébren őrködött az egyház szabadsága felett. Szembeszállt a hatalmasokkal is, hogy megvédje az igaz hit megvallásának jogát. Megreformálta a liturgiát és egyben hiteles tanúságot tett a szeretet Istenéről azáltal is, hogy a szükséget szenvedők számára több szeretetotthont létesített, amelyet Basiliade-nak neveztek el róla.
Bátor buzgalommal szállt szembe az eretnekekkel, megvédve Krisztus és a Szentlélek istenségét. Nagy Szent Bazil egyike volt azoknak a kiváló egyházatyáknak, akik megfogalmazták a Szentháromságról szóló tanítást.

A szent püspök egész életét az egyház hűséges szolgálatának szentelte, püspöki hivatalának sokrétű gyakorlásával. Az általa meghatározott program szerint Krisztus apostola és szolgája volt, olyan ember, aki valóban Krisztusra szegezett tekintettel élt, miközben gyakorolta a testvéri szeretet cselekedeteit. Eltelve reménnyel és a hit örömével, Nagy Szent Bazil ma is azt mutatja számunkra, hogy hogyan legyünk hiteles keresztények – mondta szerda délelőtti katekézisében a Szentatya.