„Viszontlátásra a paradicsomban” – ez a címe a pápák fényképésze, Arturo Mari II. János Pálról szóló emlékkötetének

Nyugalomba vonult Arturo Mari, az Osservatore Romano fotó részlegének igazgatója, aki hat pápát szolgált – XII. Piusztól kezdve XVI. Benedek pápáig. Serdülő korában lépett be az első alkalommal a Vatikánba és készítette első fényképét XII. Piusz pápáról, de munkássága valójában II. János Pál pápasága idején teljesedett ki. Nem könnyű feladatot kellett teljesítenie: a közismerten nagy kommunikátor Pápát árnyékként követte, és megörökítette nyilvános életének miden mozzanatát, kezdve az 1981. május 13-án az ellene elkövetett merénylettől az Ifjúsági Világtalálkozókig, a 2005-ös nagypénteki keresztútig. A csaknem 27 éves péteri szolgálat során elkísérte a lengyel Pápát mindenhová száz és száz apostoli útjára Olaszországban és külföldön egyaránt.

A Pápák fényképésze, az Osservatore Romano fotóüzletének igazgatója nyugalomba vonulásakor, miután abban az örömben lehetett része, hogy április 29-én XVI. Benedek pápa fiát is pappá szentelte a római főegyházmegye számára, legszebb felvételeivel illusztrált könyvben állított emléket Karol Wojtyła pápának.
A „Viszontlátásra a Paradicsomban” c. kötethez Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek írt előszót. „Tudtam, hogy Arturo rendkívül ügyesen végezte munkáját, de azt nem tudtam, hogy ugyanolyan mesteri módon képes az írásra is” – állapítja meg a bíboros. Aki a Szentatya mellett élt nap mint nap, mint mi, legközvetlenebb munkatársai, akiket Arturo Mari „családnak” nevez, április másodika után azt a kérdést tettük fel magunknak, hogy hogyan tudnánk bemutatni II. János Pál kimeríthetetlenül sokszínű személyiségét mindazoknak, akik nem ismerhették őt közelről?
Arturo Mari számos, idáig még nem publikált epizódon keresztül mutatja be Isten Szolgáját, II. János Pált, akit atyjaként tisztelt. A könyv címe egyébként az egyik epizódhoz kapcsolódik: egy súlyosan beteg fiatalember búcsúzott ezekkel a szavakkal a Szentatyától, aki félre téve minden előzetes bejelentésre vonatkozó protokolláris előírást és szabályt, kápolnájában fogadta a halálba készülő ifjút, hogy együtt imádkozzon vele. A mintegy 20 percig tartó közös ima után a Pápa megáldotta a kerekes széken ülő fiút, majd levette és búcsúzásként nyakába akasztotta aranyláncát.
„Köszönöm szépen, Szentatyám. Ez volt életem legszebb napja. Viszontlátásra a paradicsomban” – mondta mosollyal az arcán a fiú, aki két nappal később meghalt.”

Arturo Mari számára a legutolsó nagypénteki fénykép foglalja össze a legjobban Karol Wojtyła pápa életét, amikor az Apostoli Palotában magánkápolnájában követte a szertartást televízión keresztül, szívéhez szorítva Krisztus keresztjét.