A Szentszék készen áll, hogy párbeszédet folytasson a kínai hatóságokkal - szögezi le a Pápa a kínai katolikusokhoz írt levelében

A Szentatya nagy visszhangot kiváltott leveléből most azokat a pontokat emeljük ki, amelyek a globalizációval együtt járó jelenségekre vonatkoznak, illetve amelyekben a Pápa kifejezi a Szentszék készségét a kínai hatóságokkal folytatandó párbeszédre.

XVI. Benedek pápa levelében utal a több ezer éves kínai civilizációra, majd megállapítja, hogy az utóbbi időkben az országban végbement gazdasági-társadalmi haladás az egész világ érdeklődését felkeltette. A modernség keresését azonban két egymással ellentétes jelenség kíséri. Egyrészt, főleg a fiatalok körében egyre nő az érdeklődés a személy spirituális és természetfeletti dimenziója, a vallás, különösen a kereszténység iránt. Másrészt Kínában is érezheti a materializmus, az élvezetek keresésének tendenciája, amely a nagy városokból elterjed az ország belsejébe is.

A Szentatya emlékeztet előde, II. János Pál erőteljes szavaira: az új evangelizálás azt jelenti, hogy hirdetni kell az evangéliumot a modern kor emberének, azzal a tudattal, hogy az első keresztény évezredben a Keresztet Európában, a második évezredben Amerikában és Afrikában állították fel, a harmadik évezredben pedig a hatalmas ázsiai földrészen várható a hit termésének betakarítása. Kína is arra kapott meghívást, hogy tanúságot tegyen a keresztre feszített és feltámadt Krisztusról – írja levelében a Szentatya.

A Pápa hálát ad az Úrnak azért, hogy a kínai katolikus közösség valóban nagyon nehéz körülmények között, szenvedések árán is tanúságot tesz hűségéről. A Szentatya kötelességének érzi, hogy megerősítse őket hitükben és elősegítse egységüket az egyház rendelkezésére álló eszközeivel. Annak a reményének ad hangot, hogy hamarosan a Szentszék és a Kínai Népköztársaság között kiépülnek a kapcsolattartás és együttműködés konkrét útjai. Leküzdve a múlt értetlenségeit párbeszéd kezdődik a kínai hatóságokkal, hogy közösen munkálkodhassanak az ország népe javáért és a világ békéjéért.

A Pápa tudatában van annak, hogy a kapcsolatok normalizálásához időre van szükség és feltételezi mindkét fél jóakaratát. A Szentszék továbbra is nyitottsággal törekszik a jelenlegi nehéz időszak leküzdésére, mivel a félreértések, a pillanatnyi nehéz helyzet nem kedvez sem a kínai hatóságoknak, sem az ország katolikusainak. Az egyház nem kér kiváltságokat, hanem a kölcsönös tisztelet és egymás ismeretének elmélyítésére törekszik.

A pápai dokumentum hangsúlyozza, hogy a II. vatikáni zsinat tanítását követve az egyház semmiképp sem azonosítja magát semmilyen politikai közösséggel, nem kötődik egyetlen politikai rendszerhez sem. Az egyház egyidejűleg jele és védelmezője az ember természetfeletti dimenziójának. A politikai közösség és az egyház, ki – ki a maga területén működve - függetlenek egymástól. A kínai részegyháznak sem az a küldetése, hogy megváltoztassa az állam vagy a közigazgatás struktúráját, hanem az, hogy Isten hatalmára támaszkodva hirdesse az embereknek Krisztust, a világ Üdvözítőjét.

A kínai hatóságok jól tudják, hogy az egyház, tanításában arra szólítja fel a híveket, hogy legyenek jó állampolgárok, járuljanak hozzá az ország közjavához. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az állam biztosítsa a katolikus állampolgárok számára a valódi vallásszabadságot, hitük szabad gyakorlását – hangoztatja XVI. Benedek pápa a kínai katolikusokhoz intézett levelében.