A katekézist a maga teljességében tanítva válhatunk csak Jézus hiteles tanúivá: mondta XVI. Benedek, pápasága 100. általános kihallgatásán

Jeruzsálemi Szent Cirill katekézise, a keresztény hitbe való bevezetés példaképe állt a szerda délelőtti általános kihallgatás tanításának középpontjában. A Pápa a kihallgatás végén, a zarándokcsoportokhoz intézett köszöntésében megismételte az egyház álláspontját a tudományos kutatásokra vonatkozóan, illetve annak a kívánságának adott hangot, hogy a betegek ezekben a nyári hónapokban se nélkülözzék hozzátartozóik gondoskodását.

Az általános kihallgatás ez alkalommal is két részből állt. A nagy melegre való tekintettel a Pápa először a Szent Péter bazilikában köszöntötte a híveket, majd a VI. Pál kihallgatási teremben mondta el katekézisét. A bazilikát megtöltő zarándoksereget emlékeztette rá, hogy közeleg Szent Péter és Pál apostolok ünnepe. Példájuk, valamint szüntelen pártfogásuk adjon erőt a híveknek ahhoz, hogy kövessék Krisztust és életükkel tegyenek tanúságot tanításához való bátor hűségükről.

A Szentatya katekézisében, amelynek középpontjában a negyedik században élt jeruzsálemi Szent Cirill állt, szintén arra szólította fel a híveket, hogy tegyenek hiteles tanúságot az evangéliumról.
„Imádkozzunk az Úrhoz, hogy megtanulhassuk azt a kereszténységet, amely valóban áthatja egész létünket és ezáltal hiteles tanúivá váljunk Jézus Krisztusnak, aki valóságos Isten és valóságos ember” – mondta a Pápa.

Emlékeztetett rá, hogy jeruzsálemi Szent Cirill akaratán kívül részt vett azokban az éles vitákban, amelyek a IV. század keleti egyházát jellemezték. Három alkalommal szenvedett száműzetést, és azzal gyanúsították, hogy a püspöki kinevezést ariánusi engedmények révén nyerte el. Ezt a vádat a keleti püspökök 382-ben a Pápához intézett levélben megcáfolták. XVI. Benedek arra mutatott rá, hogy a keresztények számára ma is fennáll a kísértés, hogy tagadják Krisztus istenségét, mint ahogy ezt az ariánus eretnekség hirdette. Jeruzsálemi Szent Cirilltől 24 katekézis maradt fenn az utókorra, amelyek ma is példa értékűek a keresztény hitbe való bevezetés számára. Az első 18 a katekumeneknek szól, ezeket a katekéziseit a Szent Sír bazilikában mondta el a negyedik századi egyházatya. Tanítása különösen értékes, mivel nemcsak egy értelemnek szóló hitoktatás, hanem egy olyan lelki út, amely megtanítja, hogy hogyan éljen a keresztény közösség. A keresztségre készülők ezáltal megértették, hogy egy állandóan előre haladó nagy közösség részévé válnak. Cirill homíliáiról elmondhatjuk, hogy módszeres és valós katekézist nyújtanak a keresztség révén bekövetkező újjászületésről.

Szent Cirill integráns katekézise magával ragadja a testet, a lelket és a szellemet egyaránt. Háromdimenziós katekézis: tanbeli, erkölcstani és misztagógikus, vagyis Isten misztériuma, a hit elmélyítése felé közelít. Ez utóbbi a csúcsa annak a hitoktatásnak, amelyet Cirill nem a katekumeneknek, hanem az újonnan keresztelteknek, a neofitáknak nyújtott Húsvét hetében.
Tanítása révén a neofiták felfedezték a húsvéti virrasztás keresztségi szertartásaiban rejlő és még ki nem nyilvánított misztériumokat. A mélyebb hit világosságánál, a keresztség erejében, a neofiták jobban megértették ezeket a titkokat, mivel már részt vettek a szertartásokban. A Pápa idézte Szent Cirill keresztségre vonatkozó szavait: „Míg idáig elmerültetek az éjszakában és nem láttatok semmit, most felébredve teljes napvilágban éltek”.

A katekézis után a Szentatya köszöntötte az egyes zarándokcsoportokat, közöttük annak a nemzetközi kongresszusnak a résztvevőit, amelyet a római La Sapienza egyetem rendezett az őssejtekről. A Pápa elismételte az egyház állásfoglalását, miszerint a tudományos kutatást természetesen mindig bátorítani kell, amennyiben az egyetlen embernek sem okoz kárt, mivel minden ember méltósága érinthetetlen létének kezdetétől fogva.