Erdő Péter bíboros a Lateráni Szent János-bazilikában bemutatott szentmisével lezárta
az európai egyetemi tanárok római találkozóját
Amint már arról részletesen tájékoztattuk hallgatóinkat, június 21. és 24. között
tartották találkozójukat földrészünk egyetemi tanárai, diákjai, egyetemi lelkészei,
„az egyetemek szerepe Európa új humanizmusának kialakításában” - címmel. Június
23-án, szombaton délelőtt XVI. Benedek pápa fogadta a konferencia mintegy 2000 résztvevőjét,
akik nevében Erdő Péter bíboros, magyar prímás, a CCEE elnöke köszöntötte a Szentatyát.
Június
24-én, vasárnap délelőtt rangos előadók szólaltak föl a konferencián, köztük Hans-Gert
Pöttering, az Európai Parlament elnöke, Aldo Giordano prelátus, az Európai Püspöki
Konferenciák Tanácsának (CCEE) titkára, Noël Treanor prelátus, az Európai Unió Püspöki
Konferenciájának főtitkára, valamint több európai egyetem professzora.
Déli
tizenkét órakor Erdő Péter bíboros mint a CCEE elnöke szentmisét mutatott be a Lateráni
Szent János-székesegyházban, amellyel lezárta az összejövetelt. Ezt megelőzően a magyar
prímás homíliát mondott a római magyar közösség hó végi szentmiséjén, amelyen Németh
László prelátus, a Pápai Magyar Intézet rektorának 25 éves papi szolgálatára emlékeztek.
"Istennél
semmi sem lehetetlen" (Lk 1,37) - A Lateráni bazilikában Erdő Péter bíboros Keresztelő
Szent János liturgikus ünnepére utalva elmondta, hogy a szent születésének története
bátoríthatja korunk egyetemeinek közösségét és az értelmiséget. A most lezárult konferencia
a Római Szerződések 50. évfordulója alkalmából jött létre, amely az Európai Unió kezdetét
jelentette. Az elmúlt években megpróbáltuk megjelölni a kereszténység helyét és hivatásunk
szerepét az európai kultúrában - mondta Erdő Péter bíboros - és rá kell jönnünk, hogy
az emberi számítások nem elegendőek. Ha a földrész számára új humanizmust akarunk
találni, azt nem kereshetjük Isten nélkül. Ha az emberi erőfeszítések szándékosan
elszakadnak Isten létezésétől, akkor - a kézzel fogható részeredmények ellenére -
nem szabadulhatnak meg attól a szomorú árnyéktól, amelyet az egyetemesség értékének
és az egész emberi létezés értelmének hiánya vet rájuk.
Ahogy XVI. Benedek
pápa hangsúlyozta Aparecidában: az Isten nélkül felfogott valóság nem teljes és objektív.
Keresztelő Szent János születése arra az optimizmusra és örömre tanít minket, amely
Isten üdvözítő szeretetén nyugszik. Európának vissza kell találnia reménységéhez és
történelmi hivatásához - mondta a magyar prímás, majd aláhúzta, hogy a keresztény
örökség természetesen nem az európai népek kiváltsága: Jézus Krisztus üzenete az egész
emberiségnek szól. De az európaiak különösen hordozói ennek az értékes örökségnek,
amelyet életük megújító erejével kell újra fölfedezniük - mondta még Erdő Péter bíboros,
a CCEE elnöke a Lateráni Szent János-bazilikában bemutatott szentmisén.