A Szentatya apostoli látogatása Assisiben

XVI. Benedek pápa vasárnap, június 17-én, Szent Ferenc megtérésének nyolcszázadik évfordulója alkalmából Assisibe zarándokolt. A Pápa helikopteren érkezett meg a város környékén lévő rivotortói sportpályára, ahol Romano Prodi olasz miniszterelnök és Giuseppe Bertello érsek, olaszországi apostoli nuncius fogadta a helyi polgári és egyházi méltóságokkal együtt.

A Pápa látogatásának első állomása a rivotortói Szűz Mária szentély volt, majd a Szentatya a Szent Klára bazilikába ment, ahol imába mélyedt Szent Damján keresztje előtt és köszöntötte a klarissza nővéreket. Assisi összes templomának ünnepélyes harangzúgása és hívek ezrei köszöntötték XVI. Benedeket, miközben az alsó Bazilika előtti térre ért, körmenetben vezetve a koncelebráló papságot. 10 órakor kezdődött az ünnepélyes pápai szentmise, amelyet a környező utcákban sokan az óriás képernyőkön követtek.

Homíliájában XVI. Benedek pápa több ízben utalt Assisi lelkiségére, felidézve azt az imatalálkozót, amelyet II. János Pál hirdetett meg 1986-ban és amelyen a világ nagy vallásainak képviselői vettek részt. Előde prófétai megérzése nyomán azóta is egyre erősödik Assisi lelkisége, és terjed a világban, hogy ellenálljon az erőszaknak, visszautasítva, hogy a vallást konfliktusok ürügyeként használják. Assisi lelkisége Szent Ferenc nyomán arra tanít bennünket, hogy a saját vallási meggyőződésünkhöz való hűség a másik őszinte tiszteletben tartásában, a párbeszédben, a béke és a kiengesztelődés iránti elkötelezettségben nyilvánul meg. Ferenc életének és üzenetének alapja tehát egyértelműen Krisztus választása, amely nem enged a vallási közöny kísértésének, hiszen ennek semmi köze nem lenne a valódi vallásközi párbeszédhez.

A Pápa hangsúlyozta, hogy ellentétben állna az evangéliummal és Szent Ferenc lelkiségével, ha nem tudnánk összhangot teremteni a befogadás, a párbeszéd és a mindenki iránti tisztelet, valamint a hitünkről való bizonyosság között. Assisi szentjéhez hasonlóan minden keresztény feladata, hogy hirdesse Krisztust, aki az út, az igazság és az élet, a világ egyetlen Üdvözítője.
A megtérés témáját elemezve a Pápa megállapította: az ember valóban nagyság és nyomorúság. Nagyság, mert magában hordozza Isten képmását és mert szeretetének tárgya. Ugyanakkor nyomorúság, mert rossz célokra használhatja fel szabadságát, amely nagy kiváltsága, odáig is eljuthat, hogy szembeszáll Teremtőjével.

Maga Szent Ferenc is elismerte Végrendeletében életének bűnös korszakát. Bűn, amikor az ember önmagát teszi meg élete középpontjának, és hiábavaló földi dicsőségekre törekszik. Amikor Ferencet megvilágította Isten kegyelme és szeretete, „keserűsége édességgé” vált – mondta a Szentatya. A szeretetnek való megtérés azt jelenti, hogy a szomorúságból a valódi örömre jutunk el. Az ember önmegvalósításának mércéje, hogy mennyire él Istennel és Istenből, felismerve és szeretve őt testvéreiben.
Jézus irgalmassága ugyanakkor nem teszi zárójelbe az erkölcsi törvényt – mondta homíliájában a Pápa. Jézus számára a jó jó, a rossz pedig rossz marad. Az irgalmasság nem változtatja meg a bűn jellemzőit, hanem a bűnt a szeretet tüzével égeti el. Ez a tisztító és gyógyító hatás csak akkor érvényesül, ha az ember szeretettel válaszol, vagyis elismeri Isten törvényét, őszintén megbánja bűneit és új életre szánja el magát.

A Szentatya a szentmise végén, az Úrangyala elimádkozásakor, sürgető felhívást intézett a háborús konfliktusok azonnali beszüntetésére.
A Pápa a szertartás után a Szent Ferenc kolostorban együtt ebédelt az umbriai püspökökkel, jelen volt Romano Prodi olasz kormányfő is.