„Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki Krisztusban minden mennyei, lelki áldással megáldott minket!” – ezzel a Szent Pál idézettel kezdődik XVI. Benedek pápa és II. Krizosztomosz ciprusi érsek közös nyilatkozata

Az ortodox egyházfő vatikáni látogatása lehetővé tette, hogy megállapítsák: növekedtek a két egyház közötti kapcsolatok mind helyi szinten, mind pedig a teológiai párbeszéd terén. Ehhez a párbeszédhez a ciprusi ortodox egyház mindig pozitív módon járult hozzá. Többek között 1983-ban vendégül látta a teológiai párbeszédre létrehozott Nemzetközi Vegyes bizottság Koordinációs bizottságát.
A Pápa és a ciprusi egyházfő közös megállapodás alapján kijelentik, hogy Jézus Krisztus akaratának engedelmeskedve fokozzák a minden keresztény közötti teljes egység keresését. Azt kívánják, hogy Ciprus katolikus és ortodox hívek testvéri szolidaritásban éljenek a feltámadt Krisztusba vetett közös hit erejében. Támogatják a teológiai párbeszédet, amely az illetékes Nemzetközi Bizottság révén szembenéz a a megosztottságot eredményező legkényesebb kérdésekkel. A teljes szeretetközösség megvalósulásához arra van szükség, hogy a két egyház lényegi egyetértésre jusson a hit, a szentségi élet és a lelkipásztori szolgálat gyakorlata kérdéseiben.
A találkozó során XVI. Benedek és II. Krizosztomosz sorra vették a két egyház történelmi körülményeit. Megvizsgálták Ciprus szigetének helyzetét, amelyet több mint harminc éve a megosztottság és a feszültségek jellemezik. Ez a mindennapi életben tragikus problémákat okoz, amely kihatással van a közösségek és az egyes családok életére. Részletesen foglalkoztak továbbá a közel-keleti helyzettel. A térségben a háború és a népek közötti ellentétek azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy katasztrofális következményekkel tovább terjednek. A béke „felülről jön” – állapítja meg a közös nyilatkozat, majd leszögezi, hogy a két egyház békítő szerepet kíván betölteni, ehhez pedig szükség van a minden keresztény közötti testvéri kapcsolatok előmozdítására, a térségben jelen lévő különféle vallások közötti lojális párbeszédre.
Az egyetlen Istenbe vetett hit segítse ezeknek az ősi térségeknek a lakóit abban, hogy ismét baráti módon, egymás kölcsönös tiszteletben tartásával, építő együttműködésben éljenek.
A Szentatya és a ciprusi érsek felhívást intéznek mindazokhoz, akik bárhol a világon kezet emelnek testvéreik ellen. Erőteljes szavakkal arra buzdítják őket, hogy tegyék le a fegyvereket, és azon fáradozzanak, hogy mindenütt begyógyuljanak a háború okozta sebek, hogy mindig mindenütt megvédjék az emberi jogokat. Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember tisztelete ugyanis mindenki számára alapvető kötelesség. Az emberi jogok között elsődleges helyet foglal el a vallásszabadság. Tiszteletben tartásának hiánya súlyos sértés az ember méltósága ellen. Ugyanígy, bármely vallás istentiszteleti helyeinek meggyalázása, lerombolása, kifosztása, az emberiség és a népek civilizációja elleni tett – hangsúlyozza a közös közlemény.
A Pápa és II. Krizosztomosz érsek ezután megállapítják, hogy halad előre az Európai Unió építése, amelyben a katolikusok és ortodoxok feladata az együttműködés. A szekularizáció és a relativizmus terjedése arra szólítja fel őket, hogy megújult tanúságot tegyenek a közös etikai értékekről, az Üdvözítő Jézus Krisztusba vetett hit alapján. Az Európai Unió nem korlátozódhat pusztán gazdasági együttműködésre, szüksége van szilárd kulturális alapokra, közös etikai vonatkozási pontokra, valamint a vallás felé való nyitottságra. Újjá kell éleszteni Európa keresztény gyökereit, amelyek naggyá tették civilizációját az évszázadok során. El kell ismerni, hogy a nyugati és keleti keresztény hagyománynak ebben az értelemben fontos, közös feladatot kell teljesítenie.
Komoly aggodalomra ad okot az a mód, amellyel a bioetikai kérdéseket közelítik meg. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy az egyes géntechnológiák kikezdik az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember méltóságát. A törvényellenes genetikai kísérletezések, amelyek nem tartják tiszteletben az etikai értékeket, sértik az életet, merényletet jelentenek minden személy sérthetetlensége, az emberi méltóság ellen. Ezeket nem lehet sem indokolni, sem pedig engedélyezni. A közös nyilatkozat ezután arra szólítja fel a gazdaságilag és technológiailag fejlett nemzeteket, hogy ne feledkezzenek meg a szegénység, az éhség és a betegségek által sújtott országokban élő testvéreikről. A nemzetek felelősei segítsék elő a föld erőforrásainak igazságos elosztását.
A nyilatkozat kilencedik pontja a teremtett világ elpusztítása veszélyének témáját érinti. Az ember, amikor saját magát teszi meg a világegyetem középpontjának és megfeledkezik a Teremtőtől kapott parancsról, amikor önző módon pusztán saját jólétét keresi, akkor olyan döntéseket hoz, amelyek saját létét veszélyeztetik.
Végül XVI. Benedek pápa és II. Krizosztomosz érsek az Úrhoz fohászkodnak, hogy erősítse meg a két egyház tanúságtételét. Célkitűzéseiket és elkötelezettségeiket az Istenszülő, a Theotokos, az Útmutató Mária, az Odigitria, (hodégétria) oltalmába ajánlják, aki megmutatja a Jézus Krisztus felé vezető utat.