Éjszakai gyalogos fáklyás zarándoklat Loretóba - Herczeg Hajna beszámolója
Ősi hagyományt követve
gyalog indult útnak június 2-án, szombaton, este 10 órakor több ezer zarándok az olaszországi
Maceratából Loretóba, a magyarok által is jól ismert kegyhelyre, hogy a Szűzanya pártfogását
kérje a világ békéjéért, az igazságosságért, és mindazokért, akiket hitükért üldöznek.
A „Comunione e Liberazione” nevű mozgalom szervezésében ez a zarándoklat a hit
kifejezése, az egyes ember és a közösség hálaadása a kapott kegyelmekért; különlegessége
abban rejlik, hogy résztvevői, Marche tartomány hegyein, városain, falvain keresztül
áthaladva, 30 km-es folyamatos éjszakai gyaloglás során, rózsafüzért és keresztutat
imádkoznak, litániát énekelnek. Idén 65 ezren vállalkoztak a zarándokútra, közöttük
szép számmal középiskolások és egyetemisták, akik így adtak hálát a sikeres iskolaévért.
A program este szentmisével kezdődött a maceratai Helvina Recia Stadionban, amelyet
Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár mutatott be és egyben átadta XVI. Benedek
pápa üzenetét. A szertartás kezdetén megérkezett az a fáklya, amelyet a Szentatya
gyújtott és áldott meg a május 30-i szerda délelőtti általános kihallgatás végén.
A lángot innen vitték tovább Loretóba, majd testvérvárosába, a németországi Altöttingbe.
Honnan ered ez az ősi zarándoklat? A lauretan tradíció szerint 1294. december 10-e
éjjelén Szűz Mária názáreti házát angyalok hozták át Itáliába, Loreto városába. A
Szent Ház jelenlétét már a XIII. századtól kezdve levéltári, ikon- és régészeti források
bizonyítják, és Európa minden részéből érkeznek zarándokok, hogy teljes búcsút nyerjenek.
Kolumbusz Kristóf is eljött ide Amerika felfedezése után, 1493-ban. A közelmúlt kiemelkedő
eseménye volt, hogy 1993-ban Isten Szolgája, II. János Pál pápa indította el a zarándokokat. Mivel
jelenleg Marche tartomány városában, a híres Camerinó-i egyetem hallgatóit tanítom,
és tagja vagyok a Comunione e Liberazione mozgalomnak, önkéntes szervezőként magam
is részese lehettem az idei programnak: szombaton este fogadtuk a zarándokokat Európa
több országából, Ausztriából, Horvátországból, Görögországból, Angliából, Franciaországból,
sőt Amerikából is. A szentmise után indult Loretóba a fáklyás menet, amely másnap
hajnalban érkezett a Szűzanya házához; álmos, de csillogó szemű, éneklő zarándokokkal.
A múlt században a gyalogos zarándoklás háttérbe szorult, inkább járművekkel érkeztek
a hívek, majd 1978-ban Giancarlo Vecerrica pap, tanítványaival feléleszti a gyalogos
hagyományt, és a tanév végén útnak indult néhány fiatallal. Elszántságukat csodálva,
a közbeeső falvak lakói étellel, itallal, virrasztva vártak őket. Ez a hagyomány
azóta is él. Minden évben több tízezer ember: gyermekek, családok, idősek, kerekesszékben
ülők, keresztények és más vallásúak teszik meg a hosszú és nagyon fáradságos utat.