Darfur humanitárius válsága, vallásszabadság Ázsiában, Európa keresztény gyökereinek
elismerése – többek között ezeket a témákat érintette a Pápa 5 ország új szentszéki
nagyköveteihez intézett beszédében
A gazdag nemzetek ne éljenek vissza a föld gazdag erőforrásaival, hanem segítsék a
szegényebb államokat, hogy elfoglalják helyüket a világgazdasági fejlődésben. A vallások
neveljék híveiket minden hit és kultúra tiszteletben tartására – ez a két fő gondolat
állt XVI. Benedek pápa francia nyelvű beszédének középpontjában, amelyet pénteken
délelőtt Burundi, Észtország, Izland, Pakisztán és Szudán új szentszéki nagyköveteihez
intézett. A Pápa a közös beszéd után külön is szólt az egyes országok képviselőihez.
A Szentatya hangsúlyozta, hogy ma sokkal inkább, mint valaha arra van szükség, hogy
az államok megerősítsék egymás közötti kapcsolataikat, különös figyelmet fordítva
a szegényebb nemzetekre. Nem használhatják fel ugyanis büntetlenül a fejlődésben lévő
országok gazdagságát, anélkül, hogy biztosítanák számukra a megfelelő helyet a világ
fejlődésében. Minden ország politikai vezetőinek kötelessége, hogy együttműködjenek
a föld javainak jobb elosztásában. Ez az együttműködés hatással lesz a szolidaritásra,
a békére az egyes államokon belül és a nemzetközi kapcsolatokban egyaránt.
Szudánról
szólva a Pápa aggodalmának adott hangot a Darfur térségében már régóta tartó tragédia
miatt. A konfliktus elsősorban a polgári lakosságot sújtja. A békét nem lehet a fegyverek
erejére alapozni, hanem csak a párbeszéd és a tárgyalások útján valósítható meg. A
Szentatya felhívást intézett a felelősökhöz, hogy továbbra is tegyenek meg minden
erőfeszítést ezen a téren.
Burundi új szentszéki nagykövetéhez fordulva
a Pápa a békéhez való bátorságot emelte ki. Erre van szükség, hogy az afrikai országban
a hosszú konfliktus után testvéribb társadalmat építsenek. A háború sebeit csak az
igazság türelmes és következetes keresésével lehet begyógyítani, valamint a megbocsátással,
amely nem zárja ki az igazságosságot. A Szentatya emlékeztetve rá, hogy az egyház
magas árat fizetett a békéért, felidézte Michael Courtney érsek, burundi apostoli
nuncius alakját, akit 2003-ben öltek meg békeszerző küldetése közben. A hatóságok
tegyenek meg mindent, hogy fény derüljön erre a gyilkosságra és a felelősöket állítsák
bíróság elé – szólt XVI. Benedek felhívása.
A pakisztáni diplomatához
intézett szavaiban a Szentatya a vallásszabadságról szólt. Egy szilárd alapokra épülő
demokratikus társadalom képes a vallásszabadság fenntartására és védelmére. Olyan
alapvető jogról van szó, amely az emberi méltóság részét képezi. Korunkban, amikor
a vallásszabadságot egyre súlyosabb fenyegetés éri világszerte, Pakisztán növelje
erőfeszítéseit, hogy biztosíthassa a személyeknek az élethez, a vallásszabadsághoz
való jogot. A Szentatya hangsúlyozta, hogy a vallások is sokat tehetnek a testvéri
együttélés növeléséért, mivel a valódi vallásgyakorlat nem lehet a személyek és közösségek
közötti megosztás és erőszak forrása. Éppen ellenkezőleg annak a tudatnak az alapja,
hogy az emberek egymás testvérei, mindenki kötelessége a másik védelme és növekedésbeli
segítése.
Észtország követéhez intézett beszédében a Pápa a szabadság
értékét emelte ki. A nagy forradalom, amely a múlt század utolsó évtizedében söpört
végig Kelet-Európában, azt mutatja, hogy elfojthatatlan az egyének és népek veleszületett
szabadság utáni vágya. A valódi szabadság továbbá elválaszthatatlan az igazságtól,
a személy természetfeletti méltóságának tiszteletben tartásától, a kölcsönös tisztelet
és szolidaritás iránti elkötelezettségtől.
A földrész keresztény öröksége
volt a központi témája annak a beszédnek, amelyet a Szentatya Izland szentszéki
nagykövetéhez intézett. A szigetország kultúrája az evangéliumi gyökerekből táplálkozott,
és azt ezáltal kapcsolta Európához. A Pápa elismeréssel szólt Izland környezetvédelmi
szerepéről, majd arra az összefüggésre mutatott rá, amely a béke és a teremtés, valamint
a világ békéje között áll fenn.