A „Camillianum” Egészségügyi Pasztorációs Nemzetközi Teológiai Intézet kétnapos konferenciát
tartott a szeretet Istenének szenvedéséről
A teológia, a filozófia és az irodalom segítségével egyetemi tanárok és szakértők
a következő témát vitatták meg csütörtökön és pénteken: „Az Isten szeretet – de vajon
tud-e szenvedni? Deus caritas est, avagy a szeretet páthosza.” A körülöttünk szüntelenül
megújuló drámák láttán felmerül a kérdés: Isten vajon együtt szenved-e teremtményeivel.
A keresztények továbbra is állítják, hogy Isten minden embert szeret. XVI. Benedek
pápa írja „Deus caritas est” k. enciklikájában: „(A keresztények), akik a többi emberhez
hasonlóan a történelmi események drámai összetettsége között élnek, szilárdan hirdetik
annak a bizonyosságát, hogy Isten Atyánk, aki szeret bennünket, akkor is, amikor hallgatása
érthetetlen marad számunkra”. A kortárs kultúra úgy tűnik, nem tudja összeegyeztetni
Isten mindenhatóságát és mindenttudását irgalmasságával, részvételével és a szenvedők
melletti közelségével. Egyesek Isten gyengeségét, mások tragikumát hangoztatják, azt
kockáztatva, hogy egy olyan Istent mutassanak be, aki túlságosan hasonlít az emberre,
aki osztozik a szenvedők kiáltásában, de nem tudja őket megszabadítani. Szükség
van tehát egy olyan Istenkép megerősítésére, amelyben Isten közelsége összeegyeztethető
transzcendenciájával, és amelyben a sebezhetőség az üdvözítő szeretet jele, nem pedig
a gyengeségé.