„Annak ellenére, hogy Isten Fia volt, a szenvedésből tanulta meg az engedelmességet”
– a Szentatya a Zsidókhoz írt levélből vett idézettel köszöntötte a brazil főpásztorokat
Beszédében rámutatott, hogy a latin-amerikai püspöki konferenciák ötödik közgyűlése
nagy egyházi esemény, amely azzal a missziós erőfeszítéssel kapcsolatos, amelyet Latin-Amerikának
éppen innen, brazil földről kiindulva kell elindítania. A püspöki szolgálat arra késztet,
hogy olyan lelkipásztori tevékenységet folytassunk, amely Isten népét a transzcendentális
értékek felismerésére és befogadására neveli.
A Pápa megállapította, hogy
korunk különösen nagy kihívást jelent az egyház számára. Büntetlenül támadják a házasság
és a család szent mivoltát, igazolnak bizonyos életellenes bűntetteket az egyéni szabadság
nevében, merényletet követnek el az emberi méltóság ellen, terjed a válások és az
együttélések sebe. Az egyházon belül is megkérdőjelezik annak a papi elkötelezettségnek
az értékét, amely az Istennek való tökéletes átadást jelent az apostoli nőtlenség
révén, hogy maradéktalan készséggel gondozhassák a lelkeket. Ideológiai és politikai,
sőt pártokhoz fűződő kérdéseket részesítenek előnyben. Az ehhez hasonló tökéletesen
Istennek szentelt élet struktúrája kezdi elveszíteni legmélyebb jelentését. A főpásztorok
aggodalmai között első helyen szerepelnek azok a katolikusok, akik nem gyakorolják
vallásukat.
A szekták agresszív prozelitizmusával szemben legvédtelenebb személyek
képtelenek az agnoszticizmus, a relativizmus és a laicizmus támadásainak ellenállni.
Általában azokról a megkereszteltekről van szó, akik nem részesültek megfelelő hitoktatásban.
Brazíliában tehát szükség van valóságos missziós tevékenységre a hívek körében. A
püspökök tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy felkutassák azokat a katolikusokat,
akik eltávolodtak az egyháztól, és akik kevéssé vagy egyáltalán nem ismerik Jézus
Krisztust. Az evangelizáló küldetés a hatalmas nyáj minden élő erejét igénybe
kell, hogy vegye- mondta a Pápa, utalással a papokra, szerzetesekre, és világi hívekre,
akik olykor óriási nehézségek árán hirdetik az evangéliumot. Ha a hithirdetők olyan
személyekkel találkoznak, akik szegénységben élnek, segítsék őket, mint ahogy ezt
tették az első keresztény közösségek, gyakorolva a szolidaritást. A külvárosok és
a vidék szegényeinek érezniük kell az egyház közelségét, mind a legsürgetőbb segélynyújtás
terén, mind pedig a jogok védelmében. A szegények az Evangélium kiváltságos címzettjei
és a püspök feladata, hogy a Jó Pásztorhoz hasonlóan a hit isteni gyógyírját nyújtsa
számukra, nem feledkezve meg a kenyérről sem.
A Pápa kiemelte még a szentségi
élet jelentőségét, különös tekintettel a gyónásra és a szentáldozásra. A püspöki misszió
lényege, hogy ismét Krisztustól induljunk el, fedezzük fel Jézusban a szeretet és
üdvösséget, amelyet az Atya ad számunkra a Szentlélek által. A katekéták nem pusztán
a hit élményének közvetítői, hanem Püspökeik vezetésével a kinyilatkoztatott igazság
hírnökei.
A Pápa emlékeztetett rá, hogy hitünk alapjait jól összefoglalja
a Katolikus Egyház Katekizmusa, valamint Kompendiuma. Minőségi ugrásra van szükség
az emberek keresztény életében ahhoz, hogy világos ls egyértelmű tanúságot tehessenek
hitükről. Nem elegendő a személyes hitből kiindulva szemlélni a valóságot: kezünkben
az evangéliummal és az Apostoli Hagyomány hiteles örökségében gyökerezve kell munkálkodunk,
racionális ideológiai magyarázatok nélkül.
A hit teljessége, integritása,
az egyházfegyelemmel együtt, mindig is olyan téma lesz, amely mindenki részéről figyelmet
és elkötelezettséget igényel, főleg, amikor le kell vonni a következtetést abból a
tényből, hogy „csak egy hit és egy keresztség létezik”.
A Szentatya arra figyelmeztette
a brazil püspököket, hogy a keresztény lelkiség nevében segítsenek megoldást találni
az ország problémáira. Nézeteiket a gazdasági életről és a szociális kérdésekről az
egyház társadalmi tanításából kiindulva alkossák, amelynek középpontjában mindig az
emberi méltóság áll, túlmutat a gazdasági tényezőkön.
Fáradhatatlanul kell
tehát törekedni a politikusok és általában a társadalom minden tagjának képzésére,
hogy maradéktalanul vállalják magukra felelősségüket, és adjanak emberi és szolidáris
arculatot a gazdasági életnek – mondta a Pápa, majd beszéde végén Mária, Krisztus
és az Egyház Anyja oltalmába ajánlotta a főpásztorokat és híveiket.