XVI. Benedek pápa beszéde a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Katolikus Püspöki Konferencia
ad limina látogatást végző főpásztoraihoz
A Szentatya pénteken délelőtt közös kihallgatáson fogadta Macedónia, Montenegró és
Szerbia katolikus főpásztorait, akik most fejezték be római ad limina látogatásukat.
A Szent Cirill és Metód nevét viselő, belgrádi székhelyű konferenciához az említett
térség római katolikus és bizánci rítusú püspökei tartoznak. Mindannyiuk nevében Stanislav
Hocevar Belgrád szalézi érseke köszöntötte a Pápát és megkérte Őt, hogy látogasson
el Európának ebbe a dél-keleti részébe és segítse őket a jelen kor nehézségei közepette.
A belgrádi érsek beszédében emlékeztetett arra, hogy a Szent Cirill és Metód püspöki
konferencia sajátságos körülmények között alig 10 évvel ezelőtt jött alakult meg és
a mai napig küzdenie kell alapvető struktúrájának biztosításáért is. A Szentatya
a maga részéről nagy szeretettel köszöntötte az említett országok katolikus főpásztorait
és rajtuk keresztül üdvözletét küldte a régió több nemzetiségű és vallású valamennyi
népének. A Szentatya örömmel emlékezett arra a tervre, hogy Szabadkán nagyszemináriumot
létesítenek, amely bizonyára jó szolgálatot tesz majd a különböző egyházmegyékben.
A szeminaristákat segítsék annak tudatosításában, hogy a pap „alter Christus”, másik
Krisztus, akinek bensőséges egységben kell lennie Jézussal ahhoz, hogy teljesíteni
tudja küldetését. A pap ugyanis nem egyszerű tisztségviselő, hanem élete teljes egyházi
szolgálat és energiáit nem nemzetiségi, etnikai vagy politikai tényezőkből meríti,
hanem Krisztusból. A Szentatya beszédében emlékeztette a főpásztorokat arra is, hogy
az említett országok népei a Gondviselés akaratából Európának olyan részén élnek,
amely ezekben az években nagy változásokon megy keresztül. Ebben a történelmi folyamatban
az egyház is résztvesz és hozzájárulását adja. Sajnálatos módon a nehézségek nem hiányoznak:
ezek részben gazdasági jellegűek részben pedig a katolikus erők kicsiségéből adódnak.
Nem könnyű elfelejteni 40 év súlyos örökségét sem, amint nehéz ellenállni a nyugati
materializmus és a vele járó etikai liberalizmus, radikalizmus és politikai fundamentalizmus
kísértésének. A Szentatya ebben a helyzetben arra buzdította Macedónia, Montenegró
és Szerbia katolikus főpásztorait, hogy legyenek egységesek, maradjanak híveik mellett,
legyenek a gondjaikra bízottak biztos pásztorai, törődjenek papjaikkal és kérjék a
laikus híveket, hogy vállalják fel sajátos felelősségüket a polgári és egyházi élet
területén. A Szentatya végül az ortodox testvérekkel, más keresztény felekezetekkel
és minden jóakaratú emberrel való együttműködést szorgalmazta, hogy ezzel is terjesszék
az evangéliumi értékeket. Végül Mária, az Apostolok Királynője és Szent Cirill és
Metód közbenjárását kérte mindenkire.