A Szentatya folytatta katekézisét Órigenész tanításáról

A Szentatya ezen a szerda délelőttön is Órigenészről, „a nagy alexandriai tanítómesterről” tartotta katekézisét. A kihallgatás végén, tekintettel arra, hogy május Máriának szentelt hónap, a Szűzanya oltalmába ajánlotta a híveket, akik a szakadó eső ellenére, mintegy 30 ezren voltak jelen a Szent Péter téren.

XVI. Benedek pápa a 254-ben elhunyt egyházatya művének két szempontját emelte ki, mindenekelőtt azt, hogy Isten megismerésének legmagasabb szintje a szeretetből fakad. Órigenész egzegetikai és teológiai munkássága mindig összefonódik az imádsággal, az imára vonatkozó tapasztalataival és javaslataival. Gondolatának teológiai gazdagsága ellenére soha nem pusztán akadémikus értekezésről van szó, hanem művei mindig az Istennel való kapcsolatra épülnek. Véleménye szerint ugyanis a Szentírás megértése nem annyira annak tanulmányozásától, mint a Krisztussal való benső kapcsolattól, az imától függ.
Órigenész meggyőződése szerint, Isten megismerésének kiváltságos útja a szeretet, és nem létezik hiteles „scientia Christi” – vagyis Krisztus ismerete, Krisztus szenvedélyes szeretete nélkül.
Isten legmagasabb szintű megismerése tehát a szeretetből fakad az ókori egyháztanító szerint. Ez így van az emberek között is – folytatta rögtönzött szavakkal katekézisét a Szentatya. Csak akkor ismerjük igazán meg a másik személyt, ha szívünk kölcsönösen megnyílik egymás számára.
Órigenész, hogy bebizonyítsa állítása helyességét, a héber „megismerni” szó jelentését elemzi, amely az emberi szeretet aktusát is kifejezi. A leghitelesebb megismerésre a szeretetben való egyesülés útján jutunk el. Mint ahogy a férfi és a nő „egy testté lesznek”, így Isten és a hívő is ugyanabban a lélekben egyesülnek. Az alexandriai egyházatya imája így a miszticizmus legmagasabb szintjeire jut el – mondta katekézisében XVI. Benedek pápa. Órigenész elsődleges szerepet tölt be a „lectio divina”, Isten Szava imádságos olvasása terén. Az első teológusok között vannak, akik azt állítják, hogy a Szentírás kitartó és bizalommal teli olvasása mellett nélkülözhetetlen az ima ahhoz, hogy megértsük Istent.

Erre vonatkozóan a Szentatya idézett szeretett előde, II. János Pál „Novo millennio ineunte” k. apostoli leveléből. Ebben arról írt Isten Szolgája, hogy az imádság valódi szeretetpárbeszéddé fejlődhet, „mígnem tökéletesen átjárja az isteni Kedves az emberi személyt, aki együtt lüktet a Szentlélekkel, s gyermeki bizalommal ráhagyatkozik az Atya szívére. Olyan út ez, melyet teljes egészében a kegyelem kormányoz. Szilárd lelki elkötelezettséget követel, a megtisztulás fájdalmas élményei is hozzátartoznak, a különböző formák közvetítésével azonban elvezet ahhoz a kimondhatatlan örömhöz, melyet a misztikusok „jegyesi egyesülésként” éltek át. A Pápa ezután Órigenész tanításából a hívek általános papságára vonatkozó részét emelte ki. Ennek nélkülözhetetlen feltétele a hit és az Írások ismerete, a tiszta és becsületes életvitel. Még inkább szükség van ezekre a feltételekre a szolgálati papság gyakorlásához.
A következetes élet és Isten Szavának befogadása és tanulmányozása az életszentség hierarchiáját alakítják ki a keresztények általános papságában. Ennek a hierarchiának a csúcspontjára helyezi Órigenész a vértanúságot. Mindnyájunkra vonatkozik, hogy szüntelenül a tökéletesség útján kell járnunk, hogy szívünk tekintetét mindig annak a Bölcsességnek és Igazságnak a szemlélése felé fordítsuk, amely nem más, mint Jézus Krisztus.