XVI.Benedek pápa 22 papot szentelt a római egyházmegye számára
Húsvét negyedik vasárnapján, a papi hivatásoknak szentelt Jó Pásztor vasárnapon reggel
9 órakor kezdődött a Szent Péter bazilikában az a szentmise, amely során XVI. Benedek
pápa a római egyházmegye 22 diakónusát pappá szentelte. Az újonnan szentelt papok
közül 11-en a Római Nagyszemináriumban végezték tanulmányaikat, 8-an a Redemptoris
Mater növendékei voltak, míg egy-egy papjelölt az Isteni Szeretet, továbbá a Capranica
papképzőben készült hivatására, illetve a Krisztus Legionáriusai szerzetesi kongregáció
tagja. A 26 és 51 év közötti papok nemzetiségi megoszlása a következő: 12-en olaszok,
ketten a Fülöp-szigetekről származnak, 5-en a latin-amerikai kontinensről jöttek,
nevezetesen Peruból, Paraguayból, Ecuadorból, a Dominikai Köztársaságból és Kolumbiából,
míg Olaszországon kívül Európát egy spanyol, egy szlovák és egy lengyel atya képviseli.
A papszentelési szertartásról hétfő esti adásunkban számolunk be. „A hivatások
az egyház, mint szeretetközösség szolgálatában” – ez a címe XVI. Benedek pápa az idei
Hivatások Világnapjára írt üzenetének A hivatások világnapja jó alkalom arra,
hogy rávilágítsunk a hivatások jelentőségére az egyház életében és küldetésében, valamint
fokozzuk imáinkat, hogy számuk és minőségük egyaránt növekedjen – írta üzenetében
a Szentatya, majd Isten népe figyelmébe ajánlotta a napjaink számára különösen időszerű
témát: „a hivatások az egyház, mint szeretetközösség szolgálatában.” A Szentatya
üzenetében hangoztatta, hogy minden keresztény közösség középpontjában az Oltáriszentség
áll, az egyház életének forrása és csúcspontja. Aki az Evangélium szolgálatának szenteli
életét, ha az Eucharisztiából táplálkozik, előrehalad az Isten és a testvérek iránti
szeretetben, és ezáltal hozzájárul az egyház, mint szeretetközösség építéséhez. Mondhatnánk,
hogy „az eucharisztikus szeretet” alapozza meg az egész egyház hivatással kapcsolatos
tevékenységét. Mint ahogy a Szentatya „Deus caritas est” k. enciklikájában kifejtette,
a papi hivatások ott virágoznak Isten népe körében, ahol olyan emberek élnek, akikben
Krisztus tükröződik vissza Szava révén, a szentségekben, különösen az Eucharisztiában.
Ez azért van, mert az egyház liturgiájában, imájában, a hívők élő közösségében megtapasztaljuk
Isten szeretetét, észleljük jelenlétét, és ezáltal megtanuljuk felismerni őt mindennapi
életünkben. Isten előbb szeretett bennünket és továbbra is ő az, aki előbb szeret
minket. Ezért tudunk mi is szeretettel válaszolni szeretetére.