„Szeretet és igazságosság” - A Pápai Társadalomtudományi Akadémia XIII. plenáris ülésének két fő témája

Az április 27. és május 1. között a Vatikánban megrendezésre kerülő találkozó arra keresi a választ, hogy hogyan valósul meg a karitatív szeretet és az igazságosság gyakorlása a népek és nemzetek közötti kapcsolatokban. A vatikáni dikasztérium előzetes ülésein, amelyeket a globalizációnak és következményeinek szenteltek, a résztvevők rámutattak az erőforrások és termelt javak igazságtalan elosztására, a valóra nem váltott ígéretekre, világméretű aggasztó jelekre. XVI. Benedek pápa ezekre a problémákra válaszolva több ízben is a karitatív szeretet és az igazságosság gyakorlására szólította fel a nemzetközi közösséget, különösen „Deus caritas est” k. enciklikájában. Marcelo Sánchez Sorondo püspök, a Pápai Társadalomtudományi Akadémia kancellárja, rádiónknak adott nyilatkozatában többek között a következőket mondta:

„XVI. Benedek pápa „A názáreti Jézus” c. könyvében, amelyet 80. születésnapja alkalmából jelentetett meg, amikor Jézus megkísértéséről szól, megállapítja, hogy a modern világ bizonyos értelemben megvalósította ezt a kísértést: a szegény népeknek megígérte, hogy enni ad nekik, de valójában csak köveket nyújtott számukra. XVI. Benedek pápa szeretetről szóló enciklikája, valamint II. János Pál magisztériuma nyomán láthatjuk, hogy valójában milyen is ez a globalizált, gazdaságilag kölcsönös függőségben élő világunk. A legsürgetőbb probléma az igazságosság és a szeretet kérdése. Felmerül a kérdés, hogy globalizált szinten ki gondoskodik a gazdagság szétosztásáról? Mivel nincs felelőse, ez azt jelenti, hogy az erősebb kihasználja a gyengébbet. Ez pedig elfogadhatatlan, annál is inkább, mert háborúkhoz vezethet.

A gazdag országok a nyolcvanas években megígérték, hogy segíteni fogják a szegény nemzeteket. Kitűzték továbbá az ún. Millenniumi Fejlesztési Célokat is, amelyek egyik törekvése, hogy 2015-ig leküzdik a szegénységet, mindenkinek biztosítva a megfelelő élelemellátást. Ezeket az ígéreteket azonban idáig még egyáltalán nem tartották be – mondta Sorondo püspök, a Pápai Társadalomtudományi Akadémia kancellárja. Tehát szembe kell néznünk azokkal az igazságtalanságokkal, amelyek az energia, a víz, általában véve a föld erőforrásainak, illetve a termelt javaknak az elosztását illeti. Az aggasztó jelenségek közül továbbá szó esik majd a nacionalizmusok újraéledéséről, amely elsősorban a migráció kapcsán tapasztalható. A tömeges elvándorlás tovább nő az energiaforrások hiánya, a klímaváltozás miatt.

A vatikáni dikasztérium továbbá foglalkozik még a multilateralizmus gyengeségének kérdésével is. 1989-ben összeomlott a Berlini Fal, véget ért a hidegháború – utalt rá Sorondo püspök. Ma világosan kell látnunk, hogy hogyan tudjuk helyreállítani az igazságosságot, és hogyan tudjuk megvalósítani a karitászt, a szeretet gyakorlati megnyilvánulását. A karitász lényegében nyitás a természetfölötti felé: szeretnem kell testvéremet, hogy szerethessem Istent – mondta rádiónknak adott interjújában Marcelo Sorondo püspök, a Pápai Társadalomtudományi Akadémia kancellárja.