Isten szeretetként nyilatkoztatta ki magát – mondta P. Klemens Stock a Pápai Biblikus Bizottság főtitkára

A Pápai Biblikus Bizottság április 16. és 20. között tartja szokásos évi plenáris ülését a vatikáni Szent Márta házban William Levada bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusának vezetésével.
P. Klemens Stock, a bizottság főtitkára rádiónknak adott interjújában összefoglalta az összejövetelen megvitatásra kerülő témákat.
„Megbeszéléseink végső szakaszához érkeztünk, most már csak az utolsó simításokat végezzük a készülő dokumentum szövegén, amely két részből áll. Az első rész címe: „Kinyilatkoztatott erkölcs, Isten ajándéka és az ember válasza”. Ez az első rész kifejti azt a szoros összefüggést, amely az Isten által adott ajándék vagy ajándékok és az emberek helyes magatartása között fennáll. Bemutatjuk, hogy a Biblia szerint három fő ajándékot kaptunk Istentől: az első ajándék a Teremtés, a második az Izrael népével kötött szövetség, a harmadik és legfőbb isteni ajándék pedig Fia, a názáreti Jézus eljövetele és működése. A második részben azokra a szempontokra mutatunk rá, amelyek a Biblián alapulnak, és amelyek ahhoz adnak támpontot, hogy hogyan válaszoljunk helyesen a modern problémákra. Ezek a szempontok a következők: összhang az emberről alkotott bibliai felfogással, összhang Jézus Személyiségével és példájával. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a bibliai erkölcs nem egyfajta szigorú moralizmus. Fontos, hogy Isten irgalmas, hogy megbocsát az esendő embernek. Még egy utolsó szempont: a Biblia szerint az emberi cselekedet nem korlátozódik a földi életre, hanem az örök élet látóhatárán zajlik.
Arra a kérdésre, hogy hogyan fejlődik az ószövetségi erkölcs az Újszövetségben, P. Klemens Stock a következőket válaszolta:
„Ezzel a témával a Pápai Biblikus Bizottság előző dokumentuma foglalkozott, amelynek a következő a címe: „Izrael Népe Szentírása a keresztény Bibliában”. Ebben a következő szempontokra történt utalás: folyamatosság, diszkontinuitás és előrehaladás. Például a legfontosabb parancsolat, Isten és a felebarátok szeretete benne foglaltatik az Ószövetségben, Jézus pedig megerősíti ezt. A fejlődés pedig abban áll, hogy Jézus, Személye és műve révén új értelmezést ad ennek a legnagyobb parancsolatnak.
XVI. Benedek pápa gyakran arra buzdít bennünket, hogy a hitet ne úgy éljük meg, mint erkölcsi tiltásokat. Hogyan éljük meg tehát az erkölcsöt? – volt a következő kérdés, amelyre P. Stock, a Pápai Biblikus Bizottság főtitkára így válaszolt:
„A Biblia szerint az erkölcs nem önálló, elszigetelt parancsolatokból vagy tiltásokból áll. Mi Isten szeretetének kifejeződését hangsúlyozzuk, és remélem, hogy ezzel a szövegünkkel összhangban vagyunk a Pápa által képviselt irányzattal. A Szentatya enciklikájában a következőt olvashatjuk: „A hit, az istentisztelet és az ethos – etika - kölcsönösen áthatják egymást, mint egyetlen valóság, amely az Isteni agapéval való találkozásban ölt alakot.” Az Istennel való találkozásból származik végül a helyes emberi cselekvés.
Vajon az Újszövetségben foglalt erkölcsi előírások ma is érvényesek, vagy újra kell azokat gondolnunk, mint olyan szabályokat, amelyek egy ma már túlhaladott történelmi, kulturális és vallási korszakot jellemeztek? P. Stock erre a kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a jézusi kinyilatkoztatás, a Jézustól kapott példa soha nem lehet idejét múlta. Állandó érvényű minden kor számára. Ami a modern kor problémáit illeti, a helyes megoldásokat Jézus példája és Jézus lelkisége szerint kell keresni. A Biblia az isteni kinyilatkoztatás alapvető tanúságtétele. Isten szeretetnek nyilatkoztatta ki magát. Mennél inkább tudatosan és hálával fogadjuk be ezt az isteni szeretetről szóló kinyilatkoztatást, annál inkább képesek vagyunk arra, hogy helyesen cselekedjünk – fejtette ki rádiónknak adott interjújában P. Klemens Stock, a Pápai Biblikus Bizottság főtitkára.