XII. Piusz pápa és a zsidók - Gian Maria Vian történész és Oded Ben-Hur izraeli szentszéki nagykövet kommentárja

Folytatódnak a reakciók azt követően, hogy Antonio Franco érsek, izraeli apostoli nuncius bejelentette távolmaradását az idei Shoah-megemlékezésekről, amelyet április 15-én és 16-án tartanak a jeruzsálemi Yad Vashem Holokauszt múzeumban. A döntés oka az, hogy a múzeumban XII. Piusz fényképe alatt sértő szöveget helyeztek el, amely a Pápának a Holokauszt idején a zsidók megölésével kapcsolatos hozzáállását kétesnek ítéli. A szöveg módosítását már 2005-ben kérte az akkori nuncius, Pietro Sambi érsek.

A történtekről a Vatikáni Rádió Gian Maria Vian keresztény történészt, a római La Sapienza Tudományegyetem docensét kérdezte:
- Ez a képaláírás, amely e sajnálatos nézeteltéréshez vezetett a Szentszék és Izrael között, inkább a két vallás híveinek vagy a történészeknek jelent nagyobb problémát?
- Hinni, remélni szeretném, hogy történelmi kérdésről van szó, amely nem annyira a két vallás híveit érinti. Azt vallom, hogy a történészeknek tisztességesen kell végezniük saját mesterségüket, előítéletek nélkül. Így egyrészt el kell ismerniük, hogy ezt a "fekete legendát" XII. Piusz körül a második világháború szovjet propagandája szülte. Másrészt, kutatómunkát végezve és elhajlások nélkül el kell ismerniük azt, amit a Pápa és a római egyház tett a második világháború alatt azért, hogy minél több zsidót megmentsen. Azt hiszem, hogy ez tagadhatatlan tény.
- Ezzel a kellemetlen "fekete legendával", amely beszennyezi XII. Piusz emlékét, a múltban már foglalkozott VI. Pál, II. János Pál és most XVI. Benedek pápa is. Mi jelenti az egyház álláspontjának folytonosságát Eugenio Pacelli viselkedésének védelmében?
- Azt hiszem, három közös pontot lehet találni e három, egymástól igen különböző pápa érvelésében. Az első XII. Piusz pápa emlékének és a második világháború alatti tevékenységének, valamint a Shoah félelmetes tragédiájával szembeni cselekedeteinek történelmi védelme. A második pont a Shoah hatmillió áldozata emléke előtti tisztelgés. A harmadik pont pedig az a nyilvánvaló akarat mindkét fél részéről, ami a béke és a kiengesztelődés folyamatára irányul - amint azt XVI. Benedek elismételte Auschwitzban, vagy ahogy II. János Pál állandóan és kitartóan hirdette és ahogyan VI. Pál tette a II. vatikáni zsinat és egész pápasága idején.

"A Pápa fényképét nem lehet olyan emberek közé tenni, akiknek szégyenkezniük kell amiatt, amit a zsidók ellen elkövettek" - húzta alá Antonio Franco érsek, izraeli apostoli nuncius, aki hozzátette: „XII. Piusznak nincs semmi szégyellni valója mindazért, amit a zsidók megmentéséért tett".
De hogyan reagálnak erre izraeli részről? A Vatikáni Rádió megkereste Oded Ben-Hurt, Izrael szentszéki nagykövetét:
- Mi azon a véleményen vagyunk, hogy ez a nehéz, kínos és bármennyire is fájdalmas vita nem szabad, hogy bármiféle kihatással legyen azokra a dinamikus, komoly és valódi erőfeszítésekre, amelyek Izrael és a Vatikán állam között már 13 éve fennállnak, különösen is arra, amit az elmúlt három évben tettek a kapcsolatok megerősítéséért és az igazi kiengesztelődés eléréséért. Nem feledhetjük II. János Pál és a jelenlegi pápa drámai, történelmi lépéseit, a kölni és az auschwitzi látogatást... Azt mondanám, hogy ennek a testvériségnek a nevében figyelembe kell venni, tiszteletben kell tartani a zsidó nép érzéseit. Több tízezer túlélő van még szerte a világon, akik magukban hordoznak egyfajta igazságot, ami teljesen más, mint amit a Vatikán mond. Mi tehát egy nagyon egyszerű dolgot mondunk: amint lehetséges lesz kutatni és elolvasni azokat a vatikáni dokumentumokat, amelyek a háború éveiről beszélnek, akkor el lehet majd jutni egy történelmi megítéléshez.
- Térjünk vissza a vita okára: a XII. Piusz fényképe alatti szövegre. Ön megerősítette, hogy folyamatban van egy utólagos vizsgálat, hogy eszközöljenek-e valamilyen módosítást a feliraton...
- Így van. Ez már egy ideje folyamatban van. Már Pietro Sambi, akkori izraeli nuncius levele után volt egy válasz, egyes megfontolások, ígéret arra, hogy újra megvizsgáljuk, megnézzük annak lehetőségét, hogyan lehetne megoldani a kérdést, együtt. Egyszersmind azonban - s ettől függetlenül - a Holokauszt emlékét tiszteletben kell tartani.