Két év Benedekkel – A "Famiglia Cristiana" c. olasz katolikus folyóirat mérlege

XVI. Benedek pápa április 16-án betölti 80. életévét, néhány nappal később, április 19-én pedig péteri szolgálata megkezdésének második évfordulóját ünnepli – olvashatjuk a Famiglia Cristiana - Keresztény Család c. legnépszerűbb olasz katolikus heti magazin eheti címlapján. Az Aktualitások c. rovatban Angelo Scola bíboros, velencei pátriárka készít mérleget XVI. Benedek két éves pápaságáról. A neves teológus, a pluralista társadalom figyelmes elemzője számára Ratzinger pápa magisztériumának vezérfonala a szeretet, amely eredeti módon képes egybefűzni a hitet, az értelmet, a vallásokat és a kultúrákat.
Scola bíboros szerint a két éves péteri szolgálatot a hit és a valóság józan intelligenciája jellemzi. Ez a pápaság stílusának összefoglalása. A Szentatya a rendkívüli alázatot a legélesebb intelligenciával egyesíti magában. Tanítása végtelenül mély, de egyszerre tud szólni első áldozásra készülő gyermekekhez, csakúgy, mint fiatalokhoz, egyszerű emberekhez és tudósokhoz. Magisztériumának megkülönböztető jegye az a képessége, hogy rendkívül nagy hatással tud szólni hallgatóihoz. Ez részben annak a nevelésnek az eredménye, amelyben már kisgyermek korától kezdve részesült Bajorországban, ahol a katolicizmus még ma is az emberek életét meghatározó valóság: a liturgia kihat a személyek egyéni és közösségi életének minden formájára, a munkára csakúgy, mint a pihenésre. Ezért van az, hogy Benedek pápa olyan nagy gondot fordít a liturgiára, annak szépségére, a gesztusok jelentőségére. „Sacramentum caritatis” k. apostoli buzdítása az Oltáriszentségről szóló tanítás mellett több mint 50 gyakorlati javaslatot tartalmaz „a liturgia bemutatásának módját, művészetét” illetően.
Teológiai tanítása a szerda délelőtti általános kihallgatások során az egyházatyákat mutatja be. Ezzel arra az igényre kíván válaszolni, amelyet már régi jó barátja, a teológus Hans Urs von Balthasar hangsúlyozott, vagyis azt, hogy az alapvető ekkléziológiai kérdés nem az, hogy mi az egyház, hanem az, hogy ki az egyház? A Pápa szerda délelőtti katekéziseiben először az apostolokról szólt, most pedig az első egyházatyákról. A hangsúlyt az Isten által meghívott személyekre helyezi, akik Krisztussal és egymással szeretetközösségben alkotják az egyházat.
Arra a kérdésre, hogy mi a pápaság vezérfonala, Angelo Scola bíboros, velencei pátriárka a következőket válaszolja a Famiglia Cristiana hasábjain:
„A vezérfonal a Pápa enciklikájából indul ki. A „Deus caritas est” – ben XVI. Benedek megold egy régi keletű teológiai „csomót”, ami a szeretetre vonatkozik. A Pápa leszögezi, hogy a szeretet egy és oszthatatlan, nem lehet egymással szembeállítani az eroszt és az agapét. Tanításában összekapcsolja az értelem, a logosz hellenisztikus témáját a szeretet jánosi felfogásával: a szeretet által áthatott értelem az Ige – logosz – amely testté lett. Az így értelmezett szeretet vezérfonalával a Pápa eredeti módon egyesíti a hitet, értelmet, vallásokat és kultúrákat és eljut odáig, hogy elmagyarázza az igazságosság és a karitász közötti kapcsolatot. Mindenki tiszteletben tartásával bátran nyújt értékes útmutatásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan viszonyuljunk az érzelmek, a munka, az igazságosság és a béke kérdéseihez. A Pápa hangsúlyozza az ész értelmességét, mivel a hit szélesre tárja az ész előtt a látóhatárt. A szeretetet nem lehet matematikailag mérni, de fontosabb, mint a matematika – folytatja az interjúban Angelo Scola velencei bíboros. Ma, hála Istennek már túljutottunk azon, hogy nincs értelme kérdéseket feltenni az ember végső elrendeltetését illetően, mert úgy sem tudunk azokra válaszolni. A Pápa megmutatja, hogy minden olyan kérdés, amely az ember szívéből jön, megérdemli a választ. Főleg az olyan kérdések, mint: ki vagyok, merre tartok, ki szeret engem, mi van a halál után? Alapvető kérdésekről van szó, amelyekre a gondolkodó ember a hit révén kap teljes választ.
Melyek voltak idáig XVI. Benedek pápa legfontosabb beszédei? – teszi fel a kérdést a Famiglia Cristiana c. olasz katolikus folyóirat munkatársa Angelo Scola velencei pátriárkának, aki így válaszol:
„Elérkezett a pillanat, hogy nagy figyelemmel ismét elolvassuk a regensburgi egyetemen mondott beszédét, amely pápasága egyik középpontja. Mindenekelőtt azonban jelentős az Enciklikája és az Oltáriszentségről szóló buzdítása. Központi szerepet töltenek be továbbá a szerda délelőtti katekézisek az apostolokról és az egyházatyákról, a kereszténység első évszázadainak kiemelkedő személyiségeiről, mivel a Pápa a megismerés legelemibb módszerét alkalmazza, vagyis a tanúságtételt. Nagyhatású volt az a beszéde is a kölni Ifjúsági Világtalálkozón, amikor az eucharisztikus misztériumot „atommaghasadáshoz” hasonlította.
A média olykor kiforgatja a Pápa szavait. A közvélemény mit gondol XVI. Benedekről? – hangzik az olasz újságíró utolsó kérdése Angelo Scola bíboroshoz.
A velencei pátriárka szerint a plébániák, egyházi mozgalmak, társulatok tagjainak túlnyomó többsége nagy szeretettel van a Pápa iránt, szeretik tiszta, átható tekintetét, figyelmesen hallgatják tanítását, megértik szavait. Azután vannak az ún. „opinion leaders” – vagyis közvélemény formálók, akiknek számolniuk kell az intellektuális Pápával. A skolasztikus filozófia egyik híres mondása szerint a befogadás a befogadó képességeitől függ. Ebben a rendkívül válságos pillanatban azonban el kell fogadni, hogy a Pápa és a püspökök szavai olykor dialektikához vezessenek, tiszteletben tartva a beszédpartnert és szavait is, hiszen a Szentatya mindenkivel szemben erről a magatartásról tesz tanúságot – fejezi be a Famiglia Cristiana c. olasz katolikus hetilapnak adott interjúját Angelo Scola bíboros, velencei pátriárka.