2007-04-05 16:49:20

Az Üdvözítő Acheropita ikonja


Húsvétvasárnap, a Szent Péter téren bemutatásra kerülő ünnepi szentmise során az oltár mellé helyezik az Üdvözítő Acheropita ikonját. Az eredeti kegyképet, amelyet a jubileumi szentévben, illetve a tavalyi húsvétvasárnapi szentmisén is kiállítottak a Szent Péter téren, a Lateráni Szent Lépcső „Sancta Sanctorum” kápolnájában őrzik.
Ma csakúgy, mint a középkorban, Krisztus Ikonja szentségi jelenléte annak, aki az Atya Igéje.
A fatábla ereklyét, amely a trónuson ülő Üdvözítőt ábrázolja, a hagyomány szerint nem emberi kéz festette. Az eredeti kegykép állagának megóvása érdekében idén egy másolatát állítják ki, amelyet Amiran Goglidze grúz művész készített el, míg ezüst tartójának alkotója Claudio Franchi római ötvösművész.
Crispino Valenziano prelátus, a Pápai Liturgikus Szertartások hivatalának tanácsadója rádiónknak adott interjújában felidézte az ősi ereklye történetét.
A Lateráni Sancta Sanctorum kápolnában őrzött képmás, amelyet a hagyomány szerint nem emberi kéz festett, szorosan kapcsolódik Róma püspökéhez és a római helyi egyházhoz. Acheropita pontosan annyit jelent, mint „nem kéz készítette”. Ezt a meghatározást azonban nem kell szó szerint érteni: minden ikon, amelyet tisztelünk, csodálatos kell, hogy legyen szemünknek, hitünknek. Ez nem azt jelenti, hogy a kegyképnek csodatevőnek kell lennie. A Lateráni Acheropita Konstantinápolyból származik, a VI-VII. századból. Valószínűleg a képrombolás idején érkezett Rómába, mint annyi más kegykép. A hívek nagy ájtatossággal fogadták, és az ikonhoz hamarosan számos rítust, szokást kapcsoltak. A Lateráni Acheropita kegyképe már nem látszódik, mivel a Pápák a kor szokása szerint bazsalikomos vízzel, vagy illatos olajjal hintették meg, és a festmény az idők múlásával elkopott. Az, amit ma látunk, az egy főleg ezüstből készült fém tartó, amely a XI-XIII. századból származik. A kegyképet legutoljára 1996-ban restaurálták. Ma pusztán az Úr arca látható, a festmény többi részét ezüst lapok borítják.
1547-ben használták utoljára arra a szertartásra, amelyet azután II. János Pál pápa a 2000. jubileumi szentévben ismét felújított a Szent Péter téren. A szertartást azelőtt a lateráni kápolnában végezték el és a következő volt: a húsvéti éjszakai virrasztás után, a Pápa a Santa Maria Maggiore bazilikában mutatott be szentmisét. Mielőtt a Lateránból elindult volna a körmenet, a Pápa belépett az ikont őrző kápolnába, ahol kinyitották az ereklye fatábláit és ketten ezt mondták a Pápának: „Surrexit Dominum Vere”. Amire ez volt a válasz: Valóban feltámadt és megjelent Simonnak. 2000-ben a szertartást a Szent Péter téren végezték el, és erre azóta minden Húsvétkor sor kerül: két diakónus kinyitja az ereklyetartó tábláit, majd az Üdvözítő Krisztus kegyképe előtt megismétlik a Feltámadás szavait, a Pápa megcsókolja az ikont, majd imába merül előtte. Az eredeti kegykép méretei: 1,52m X 70 cm.
Az idén kiállításra kerülő másolat szintén a trónuson ülő Üdvözítőt ábrázolja, a kép alatt és felett görögül a következő péteri idézet olvasható: „Jézus Krisztus föltámadása által, Ő az Isten jobbján ül”.
 







All the contents on this site are copyrighted ©.