Húsvétvasárnap, a Szent Péter téren bemutatásra kerülő ünnepi szentmise során az oltár
mellé helyezik az Üdvözítő Acheropita ikonját. Az eredeti kegyképet, amelyet a jubileumi
szentévben, illetve a tavalyi húsvétvasárnapi szentmisén is kiállítottak a Szent Péter
téren, a Lateráni Szent Lépcső „Sancta Sanctorum” kápolnájában őrzik. Ma csakúgy,
mint a középkorban, Krisztus Ikonja szentségi jelenléte annak, aki az Atya Igéje.
A fatábla ereklyét, amely a trónuson ülő Üdvözítőt ábrázolja, a hagyomány szerint
nem emberi kéz festette. Az eredeti kegykép állagának megóvása érdekében idén egy
másolatát állítják ki, amelyet Amiran Goglidze grúz művész készített el, míg ezüst
tartójának alkotója Claudio Franchi római ötvösművész. Crispino Valenziano prelátus,
a Pápai Liturgikus Szertartások hivatalának tanácsadója rádiónknak adott interjújában
felidézte az ősi ereklye történetét. A Lateráni Sancta Sanctorum kápolnában őrzött
képmás, amelyet a hagyomány szerint nem emberi kéz festett, szorosan kapcsolódik Róma
püspökéhez és a római helyi egyházhoz. Acheropita pontosan annyit jelent, mint „nem
kéz készítette”. Ezt a meghatározást azonban nem kell szó szerint érteni: minden ikon,
amelyet tisztelünk, csodálatos kell, hogy legyen szemünknek, hitünknek. Ez nem azt
jelenti, hogy a kegyképnek csodatevőnek kell lennie. A Lateráni Acheropita Konstantinápolyból
származik, a VI-VII. századból. Valószínűleg a képrombolás idején érkezett Rómába,
mint annyi más kegykép. A hívek nagy ájtatossággal fogadták, és az ikonhoz hamarosan
számos rítust, szokást kapcsoltak. A Lateráni Acheropita kegyképe már nem látszódik,
mivel a Pápák a kor szokása szerint bazsalikomos vízzel, vagy illatos olajjal hintették
meg, és a festmény az idők múlásával elkopott. Az, amit ma látunk, az egy főleg ezüstből
készült fém tartó, amely a XI-XIII. századból származik. A kegyképet legutoljára 1996-ban
restaurálták. Ma pusztán az Úr arca látható, a festmény többi részét ezüst lapok borítják.
1547-ben használták utoljára arra a szertartásra, amelyet azután II. János Pál
pápa a 2000. jubileumi szentévben ismét felújított a Szent Péter téren. A szertartást
azelőtt a lateráni kápolnában végezték el és a következő volt: a húsvéti éjszakai
virrasztás után, a Pápa a Santa Maria Maggiore bazilikában mutatott be szentmisét.
Mielőtt a Lateránból elindult volna a körmenet, a Pápa belépett az ikont őrző kápolnába,
ahol kinyitották az ereklye fatábláit és ketten ezt mondták a Pápának: „Surrexit Dominum
Vere”. Amire ez volt a válasz: Valóban feltámadt és megjelent Simonnak. 2000-ben a
szertartást a Szent Péter téren végezték el, és erre azóta minden Húsvétkor sor kerül:
két diakónus kinyitja az ereklyetartó tábláit, majd az Üdvözítő Krisztus kegyképe
előtt megismétlik a Feltámadás szavait, a Pápa megcsókolja az ikont, majd imába merül
előtte. Az eredeti kegykép méretei: 1,52m X 70 cm. Az idén kiállításra kerülő
másolat szintén a trónuson ülő Üdvözítőt ábrázolja, a kép alatt és felett görögül
a következő péteri idézet olvasható: „Jézus Krisztus föltámadása által, Ő az Isten
jobbján ül”.