Az egyház küldetése a mai társadalomban – katolikusok és ortodoxok nemzetközi találkozója az idei közös Húsvét alkalmából

Ebben az évben azonos időpontban ünnepeljük Krisztus Feltámadását ortodox testvéreinkkel. Ebből az alkalomból Rómában és Milánóban április 15. és 23. között találkozókra kerül sor, amelyeknek nem az a célja, hogy egyházi vagy diplomáciai kérdéseket vitassanak meg, hanem középpontjukban a szeretet áll. Jézus régóta tartó szeretete övéi iránt, és övéi, vagyis az Apostolok, az első vértanúk Jézus iránti szeretete.
A kezdeményezés sajtóbemutatóján Márk, egorievszki ortodox püspök, a moszkvai pátriárkátus vallási külkapcsolatok osztályának helyettes elnöke arra mutatott rá, hogy II. Alekszij pátriárka és XVI. Benedek pápa tanítása teljesen összhangban vannak egymással. Ezt hangsúlyozza majd Paul Poupard bíboros is április 16-án, a Szentatya 80. születésnapja alkalmából rendezésre kerülő találkozón. Most ezekből a gondolatokból idézünk néhányat:
A kereszténység és az egyház jelenléte a társadalomban – ezzel a kérdéssel kapcsolatban II. Alekszij pátriárka a következőket hangsúlyozza: „Még ma is vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy az egyház helye kizárólag a székesegyházon belülre korlátozódik. Bár külön van választva az államtól, az egyház soha nem különülhet el a társadalomtól, az emberektől.” XVI. Benedek pápa pedig ezt tanítja: „Jézus Krisztus azért jött el, hogy a konkrét embert üdvözítse, aki a történelemben, a közösségben él. Ezért a kereszténység és az egyház a kezdetektől fogva rendelkezik nyilvános dimenzióval, jelenléttel is.”
Ami a szeretet ökumenizmusát illeti, II. Alekszij így fogalmaz: „Az egyház a szegények, a szenvedők védelmére kel, akik olyan nagy számban vannak jelen gyorsan változó világunkban.” XVI. Benedek pápa pedig arra emlékezteti a híveket, hogy Jézus az Atyához intézett imájában nem magának kéri a mindennapi kenyeret, hanem így imádkozik: Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Ezzel azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy minden embernek felelősnek kell lennie testvéreiért, hogy senkinek se hiányozzék a mindennapi táplálék.
A háború és a béke kérdésében II. Alekszij pátriárka a következőket tanítja: „Csak a jóakarat, amely a béke megvalósítására, a szabad és emberhez méltó élet elnyerésére irányul, mindenki számára nemzetiségre, vallásra és politikai felfogásra való tekintet nélkül, csak ez állíthatja meg a vérontást.”
XVI. Benedek pápa pedig ezt hirdeti:
„A béke nem pusztán a háború hiánya, hanem az egyes állampolgárok együttélése egy olyan társadalomban, amelyet az igazságosság irányít, amelyben mindenki részesül a közjóból.”