Interjú Hilarion Alfejev orosz ortodox püspökkel

A „Máté passió” szerzője műsorunknak adott interjújában megismételte egy korábbi nyilatkozatában elmondottakat, miszerint akkor jött számára az ihlet a mű megkomponálásához, amikor tavaly augusztus 19-én, a Juliánusz naptár szerint Urunk színeváltozása napján, Bécsből Budapestre tartott autóval, az ünnepélyes Szent István napi liturgiára. Amikor másnap, a szertartás után visszaindult az osztrák fővárosba, már tisztán látta a mű szerkezetét, megszülettek benne a zenei motívumok..

Arra a kérdésre, hogy milyenek a kapcsolatai a magyar ortodox egyházmegye híveivel, Hilarion Alfejev püspök a következőket válaszolta:

V: Nem emlékszem pontosan, hogy hányszor voltam Magyarországon az utóbbi 4 évben, talán 60 vagy 70 alkalommal, de mindig nagy lelki élményt jelent, mert kicsi, de jó közösség vagyunk, amelynek történelmi gyökerei vannak Magyarországon.

K: Hogyan látja a 4 magyarországi ortodox egyházmegye jövőjét?

V: Nehéz megmondani, mert kánonjogi szempontból csak egy ortodox egyháznak kellene léteznie egy adott helyen. Talán a jövőben lesz egy magyarországi ortodox egyház, amely nem oszlik fel különböző egyházi joghatóságokra. Jelenleg az emberek még túlságosan kötődnek nemzeti hovatartozásukhoz, a görögök a görög identitásukhoz, az oroszok az oroszhoz, ma nehéz lenne újjáalakítani a magyar ortodoxiát a megfelelő módon. Talán a jövőben. Jelenleg azt hiszem, hogy az a feladatunk, hogy testvéri kapcsolatokat fejlesszünk ki a különböző joghatósághoz tartozó ortodoxok között. Ez az egység felé vezető utunk.

K: Rómában az elmúlt héten ünnepeltük a „Római Szerződések” aláírásának 50. évfordulóját. Az Európai Unió püspökei üzenetet juttattak el a földrész politikusaihoz, az európai értékeket, a földrész jövőjét illetően. Hogyan látja az ortodoxok és katolikusok együttműködését a földrész keresztény arculatának megóvása érdekében?

V:Együtt kell működnünk, amennyire csak lehet, hogy megóvjuk Európa keresztény önazonosságát, hogy előmozdítsuk a keresztény értékeket, mint a család, annak hagyományos felfogása. Vitánk a szekularizált társadalommal Európában nem teológiai, hanem antropológiai jellegű, mert itt az emberiség jelenjéről és jövőjéről van szó. Aggasztó a demográfiai válság, amely sok európai országot sújt. Mi keresztények, katolikusok és ortodoxok, egyaránt megértjük, hogy ennek a népesedési válságnak az okai nem gazdasági jellegűek, nem kapcsolódnak a bevándorlás jelenségéhez, hanem spirituális okokról van szó. Európában sokan elveszítették a családról alkotott hagyományos felfogás iránti érzéküket, mások lettek a prioritások, mint mondjuk 100 évvel ezelőtt, és látjuk, hogy a népesség csökken. Hiszem, hogy a vallás, a kereszténység volt az, amely erőt adott Európának ahhoz, hogy fejlődjön és növekedjen. Most a kereszténység figyelmen kívül hagyása juttatta Európa sok országát ebbe a nehéz helyzetbe.

K: Hogyan képviseltetik magukat a nagyszebeni ökumenikus találkozón az ortodox egyházak?

 
V: Az ortodox egyház magas szinten képviselteti magát, minden helyi ortodox egyház elküldi képviselőit. Jelen lesznek metropoliták, püspökök és világi hívek, főleg sok fiatal. Remélem, jó alkalom lesz mindannyiunk számára, hogy újra felfedezzük közös keresztény gyökereinket.