Isten szolgája, II. János Pál nemzedéke - P. Pawel Cebula minorita tudósítása

Közeledik Isten szolgája II. János Pál pápa mennyei születésnapjának 2. évfordulója. A közelmúltban, amikor utóda, XVI. Benedek pápa az európai és ázsiai egyetemistákkal együtt elmélkedett a rózsafüzér titkain, lengyelül így buzdította a fiatalokat: „Kedves barátaim, örömteli és nyitott szívvel kutassátok azt a tanítást, amelyet minden fiatalnak hagyott Isten szeretett szolgája, II János Pál”.
Meg vagyok győződve, hogy ez a feladat nem csak a fiataloknak és nem csak a lengyeleknek kell, hogy fontos legyen, mivel II. János Pál élete és tanítása mindenki számára, a nem hívők számára is ajándék és titok, amelyet folyamatosan kutatni kell.

Lengyelországban minden hónap második napján különös módon imádkoznak János Pál boldoggá avatásáért. Két évvel ezelőtt, április első szombatján, s egyben az Isteni Irgalmasság ünnepének előestéjén, amikor II. János Pál visszatért az Atya házába, a világ megállt és sokakban tudatosult a tény: II. János Pál nemzedéke vagyunk. Ez a nemzedék, akár egy mozgalom, most igyekszik fölfedezni, mit is kapott ajándékul Istentől az Ő szolgáján keresztül és e szerint hogy kell válaszolni a mai idők kihívásaira?

Isten szolgája II. János Pál pápa halálának 2. évfordulója alkalmat ad sokféle megemlékezésre, imavirrasztásokra, keresztutakra, passió előadásokra és koncertekre, de szociológiai kutatásokra és tudományos konferenciákra egyaránt. Az egyik felmérés szerint a lengyelek 94 százaléka számára II János Pál a legnagyobb erkölcsi tekintélyt jelenti, több mint 50 százalékának pedig április másodika a legfontosabb dátum. 71 %-uk II. János Pál nemzedékének tekinti magát, s ezek között vannak fiatalok és idősebbek, hívők és nem hívők, jobb- és baloldaliak egyaránt. A megkérdezettek több mint fele univerzális személységnek és az egész emberiség vezetőjének tartja őt. A felmérés a varsói II. János Pál Központ megbízásából készült, amely konferenciát is rendezett a következő címmel: „II. János Pál idejének társadalma”. Ott hangzott el professzor Marian Grabowski gondolata, vagyis hogy az, ami a Szentatya halálakor és utána történt, a pünkösdi eseményhez hasonló, amely állandóan tart az Egyház közösségében, de nem mindig ilyen mértékben és ilyen erővel. Ennek az eseménynek 3 főeleme van: az ima intenzitása és népszerűsége, az ima egyszerűsége és a rendkívüli kölcsönös kommunikáció, amely független attól, ki milyen társadalmi rétegből vagy kultúrából származik.

Marcin Przeciszewski, a (Lengyel?) Katolikus Hírügynökség igazgatója szerint Karol Wojtyła halála után nem csak egyfajta erős tömeges érzelem mutatkozott meg, hanem a könnyek között is lehetett érezni a mély keresztény reményt, hogy ő nem hal meg egészen - és ez nagy keresztény öröm. Szerinte az, ahogyan a Szentatya elköltözött ebből a világból, az ő utolsó enciklikája, melyet nem szóval, hanem életének tanúságával írt meg. János Pál életének és tanításának gyümölcsét pl. abban lehetett látni, ahogyan tavaly májusban a lengyelek nagy szeretettel és örömmel fogadták utódát, XVI. Benedek pápát; vagy abban, ahogyan most harcolnak a parlamentben is a pornográfia ellen, vagy az élet védelmének jegyében, hogy ez kerüljön be az alkotmányba.

Stanisław Dziwisz bíboros szerint amióta Karol Wojtyła elköltözött az atyai házba, az emberek mélyebben tekintenek az életre és a halálra. II. János Pál még most is emlékeztet Assisi Szt. Ferenc szavaira: nem szeretik a Szeretetet! Ezért mint igazi atya és mester arra tanít minket, hogy a szeretet éhínségét csak Isten feltétel nélküli, tiszta és alázatos szeretete tudja kielégíteni. János Pál megélte ezt a szeretetet és most is tanúságot tesz róla, hogy ez erősebb mint a halál. Ezért ma is azt mondja nekünk: Ne féljetek! Csak a Keresztben van a győzelem, mert a Kereszt az irgalmas szeretet élő jele!

Április elsején és másodikán Isten szolgája II. János Pál emlékére sokan a szívük fölé egy fehér szalagot tűznek ki. Legyen ez számunkra és a világ felé, Magyarországon is a krisztusi remény jele, amely azt mondja: Ne féljetek, Isten reményt ad! Lengyelországban sok hegy csúcsán égni fog a tábortűz, az ablakokban pedig gyertyák lángja lobog annak jeléül, hogy János Pál hozzájárult a föld színének megújulásához, ahogyan ezt kérte Varsóban 1979-ben. De nekünk is, Magyarországon, különösképpen 1996-ban Győrben azt kívánta, hogy a Szentlélek erős szele újítsa meg a helyi egyházat. Érdemes szívünkbe zárni János Pál szavait, tanítását, életét, hogy minket is megújítson a remény lángja, a Szeretet tüze.

Vegyük föl a fehér szalagot, az új ember jelét, égjen minden ablakban egy szál gyertya, az élő remény jele, családjainkban, közösségeinkben elmélkedjünk János Pál Pápával. Tanuljunk tőle és tegyünk tanúságot arról, hogy a krisztusi remény nem csal meg soha!

Isten szolgája II. János Pál atyánk, imádkozz értünk, hogy ne féljünk, mert Krisztus a mi reményünk!