2007-03-09 17:12:24

Közeleg Isten Szolgája, II. János Pál pápa halálának második évfordulója – interjú Stanislaw Dziwisz bíborossal


A nagy pápa kitörölhetetlen emléket hagyott a világ minden részén emberek millióiban. Különleges titkára, Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói metropolita érsek, rádiónknak adott interjújában mindenekelőtt arra a kérdésre válaszolt: mivel magyarázható, hogy az idő nem kezdte ki II. János Pál tanúságtételének erejét.
- Én magam is felteszem a kérdést, mivel magyarázható, hogy továbbra is emberek sokasága keresi fel nap mint nap II. János Pál sírját a vatikáni Szent Péter bazilikában. Ezek a személyek nem egy halotthoz mennek: azért keresik fel sírját, hogy találkozzanak vele, hogy elmélyítsék azt az üzenetet, amelyet ránk hagyott, hogy ismét kapjanak tőle valamit. Megértem őket. Krakkóban is olyan sok imakérés jut el hozzánk, szinte minden nap bemutatok egy misét ezekre a szándékokra. Azután nagyon sok levél érkezik hozzánk a kapott kegyelmekért is. Nem nevezzük őket csodáknak, hanem kegyelemnek, - amelyben a hívek II. János Pál közbenjárására részesülnek. Mindennek titka a szeretet. A szeretet, amely nem szűnik meg a halállal sem. És ez a szeretet tovább él, a Pápa szeretete az ember iránt, akiben ő mindig Istent látta. És itt van azután a végtelen iránti szeretet is. A másik oldalon pedig tovább él az emberek szeretete, főleg a fiataloké a Pápa iránt, aki mindig annyira szerette őket. Ez egy misztérium, de ez a mi hitünk. Hálát adunk Istennek, hogy II. János Pál üzenete, evangéliumi tevékenysége tovább él, más formában. Amikor Krakkóban végigmegyek azon a termen, ahonnan a Szentatya kitekintett a térre, ahol látogatásakor mindig olyan sokan gyűltek össze, főleg fiatalok, mindig arra gondolok, hogy ő a világgal a fiatalokon keresztül folytatott párbeszédet. A fiatalokkal és a fiatalokon keresztül. És most, hogy ő már a túlvilágon van, a fiatalok folytatják ezt a csodálatos párbeszédet a világgal.
- Ön könyvében, amelyben leírta emlékeit, hangsúlyozza Karol Wojtyła spirituális dimenzióját. Olyan ember volt, aki szüntelenül párbeszédet folytatott Istennel. Ez volt II. János Pál személyiségének legerősebb jellemvonása?
- Igen. Nagy ereje, főleg, amikor már testi ereje kezdett megfogyatkozni, lelkéből származott, amelynek forrása az Istennel való egysége volt. Egész életében Istent kereste és abban a nagy kiváltságban volt része, hogy felfedezte életében az ima értékét. A fiatalok Istent keresik, és megtalálták benne azt, amit a mai ember keres, mivel II. János Pál Istennel volt eltelve.
- Ebben az utóbbi két évben történt-e olyan esemény, amely különösen is nagy hatással volt Önre, Karol Wojtyłához, lelki örökségéhez kapcsolódóan?
- Még halljuk a kiáltást, amely a temetésen tört fel a hívekből: „Santo subito” – Azonnal szent! – Az emberek nem akarják elfelejteni II. János Pált, közel akarják őt magukhoz, az oltár dicsőségén kívánják őt mielőbb tisztelni. Természetesen ez a jelenség még mindig látható, nem szűnt meg.
- Ön, aki olyan sokáig szolgálta II. János Pált, ma Krakkó bíboros érseke. Mit mondana ma ez a nagy Pápa szeretett Lengyelországának?
- Azt mondaná hazámnak, amit minden népnek mondott: „Ne tekintsetek visszafelé, nézzetek előre. Ha meg kell valamit bocsátani, tegyétek ezt meg, de mindenekelőtt haladjatok tovább, ne vesztegessétek az időt, legyetek egységesek a szeretetben. Engesztelődjetek ki, ne legyetek megosztottak”.
- Egyesek – a közelmúlt lengyelországi eseményei nyomán – úgy tűnik, mintha támadni kívánnák II. János Pál pápa alakját. Hogyan ítéli meg Ön ezeket a kísérleteket?
- Talán nem II. János Pál alakját akarják támadni, hanem az egyházat, amely mindig hűséges volt, hűséges a nemzethez és mindig megpróbálta megvédeni az embereket. A diktatúra alatt, az egyetlen hely, ahol létezett egyfajta szabadság, véleményszabadság, szólási szabadság, az egyház volt. És az egyház ma is ugyanaz maradt. De nem lehet ma az egyházat bírálni a rezsim bűnei miatt.
- A hívek millióira elsősorban az a hősiesség tett benyomást, amellyel II. János Pál szembenézett a szenvedéssel, nemcsak az erkölcsi, hanem a testi szenvedéssel is. Mondhatjuk, hogy valóban áldozati lélek volt?
- Én vele voltam. Tudom, hogy II. János Pál maradéktalanul feláldozta önmagát. A Gondviselés előre elrendelte ezt a keresztet, amelyet a pápa példaértékűen hordozott. Nem tudom, nem volt-e ez a kereszt még erősebb evangéliumi elkötelezettségében – mondta végül rádiónknak adott interjújában Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói metropolita érsek.







All the contents on this site are copyrighted ©.