A Római Szerződés megjelölte az európai család megszületését – a Brüsszeli Bizottság
sajtóközleményeiből
Az Európai Közösség országai megőrizve kulturális és nyelvi különbözőségüket, saját
hagyományaikat, egységüket olyan közös értékekre építették, mint a szabadság és a
demokrácia, jogállamiság, az emberi jogok és az egyenlőség tiszteletben tartása. Az
Unió országaiban nem dúlt háború az elmúlt 50 évben, és ez már önmagában véve példa
nélküli esemény a földrész történelmében. Ünneplésre ad okot az Európai Unió integrációja
is, az az örvendetes tény, hogy tagországainak száma 6-ról 27-re bővült.
A
szabadság sajátos helyet foglal el a közös értékek között – olvashatjuk a Brüsszeli
Bizottság közleményében. Ezt az értéket az Unió olyan új szempontokkal gazdagította,
mint a személyek és áruk szabad áramlása határain belül. Az Unión belül egyre több
ország állampolgárai utazhatnak útlevél nélkül. A térség államaiban világviszonylatban
is a legmagasabb az életszínvonal és a szociális háló szolgáltatásai. Az Európai Unió
gazdasági ereje, amely integrációjából fakad, ugyanakkor felelősséget is jelent világméretekben,
amelyek visszatükröződnek kereskedelmi és segélynyújtási politikáiban.
A közös
munka lehetővé tette a közös piac létrehozását és a közös pénz bevezetését a legtöbb
országban. Egyedülálló eredményekről van szó, amelyek szintén megérdemlik az ünneplést.
Az évforduló egyben lehetőség arra, hogy jobban megértsük a jelent, és a jövő felé
nézzünk. A Brüsszeli Bizottság ezután közleményében röviden feleleveníti az Európai
Unió történetét.
1945-59 – az együttműködés kezdetei
1950.
május 9-én Robert Schumann, francia külügyminiszter előterjeszt egy együttműködési
tervet. A cél, hogy többé ne kerüljön sor a szomszédos országok közötti gyakori és
véres háborúkra, amelyek a második világháborúban csúcsosodtak ki. Az ötvenes években
az Európai Szén- és Acélközösség gazdasági és politikai téren egyesíti az országokat.
A hat alapító állam a következő: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország,
Luxemburg és Hollandia. Az ötvenes éveket a kelet-nyugat között dúló hidegháború jellemezte.Magyarországon a kommunista rezsim elleni tiltakozást a szovjet harckocsik
vérbe fojtották 1956-ban. A rákövetkező évben a Szovjetunió vezető helyre tör
az űr meghódításában, fellövi az első Szputnyikot, műholdat. 1957-ben a Római Szerződés
létrehozza a Közös Piacot, az Európai Gazdasági Közösséget.
1960-69 – a
gazdasági növekedés évtizede
A hatvanas évek
az „ifjúsági kultúra” születésének jegyében kezdődtek. A Beatles együttes fiatalok
tömegeit vonzotta, bárhol is lépett fel a világon, ezzel hozzájárult a kulturális
forradalomhoz, amely még jobban kiélezte a nemzedékek közötti ellentéteket. Az 1968-as
tavasz a párizsi diáktüntetések miatt vált nevezetessé.
1970-79 – az első
bővítés
Dánia, Írország és az Egyesült Királyság 1973.
január elsején csatlakozott az Unióhoz, ezzel a tagországok száma kilencre emelkedett.
Az ugyancsak 1973-ban kirobbant arab-izraeli konfliktus energetikai és gazdasági válságot
idézett elő Európában. 1974-ben megdőlt Portugáliában Salazar rendszere, 1975-ben
pedig Spanyolországban meghalt Franco, ezzel a földrészen megszűnt a két utolsó jobboldali
diktatúra. 1979-ben került sor az Európai Parlamentben az első általános választásokra.
1989-1990
- Megváltozik Európa arculata - összedől a berlini fal
1980 nyarán a szabad
lengyel szakszervezet, a Solidarnosc, Lech Walesa vezetésével, a gdanski hajógyárban
sorozatos tüntetésekkel tiltakozik a kommunista rendszer ellen. 1981-ben Görögország
csatlakozásával 10-re emelkedik az Európai Unió tagállamainak száma, majd 1986-ban
Portugália és Spanyolország következik. 1986-ban aláírják az Európai Egységes Okmányt,
amely megteremti az egyetlen piac alapjait. Az egész földrész arculatát megváltoztató
politikai fordulat következik be 1989. november 9-én, a berlini fal összeomlásakor.
28 év után először, megnyitják a Kelet- és Nyugat-Németország közötti határokat, és
a két országrész hamarosan ismét egyesül. A kommunizmus összeomlása Kelet- és Közép-Európában
nagy mértékben hozzásegítette a földrész állampolgárait, hogy közelebb kerüljenek
egymáshoz. A kilencvenes években két fontos egyezmény született: 1993-ban Maastrichtban,
majd 1999-ben Amszterdamban. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik
az Unióhoz. Luxemburgban pedig aláírják a schengeni egyezményt, amely fokozatosan
lehetővé teszi, hogy az Unió állampolgárai útlevél nélkül léphessenek át egyik országból
a másikba.
2000-től napjainkig a további bővítés évtizedét éljük 2001.
szeptember 11-e a terror elleni harc jelképévé vált, a New York-i ikertorony elleni
merénylet következtében. Az Európai Unió országai szorosabb együttműködésbe kezdtek
a terrorizmus ellen. 2004-ben 10 új állam – köztük Magyarország – csatlakozik az Unióhoz,
amely alkotmányos szövegtervezetet dolgoz ki, amelynek elfogadása körül tovább folytatódik
a vita a tagországokban. 2007. március 13-án az Európai Unió a Manchester United
által szervezett labdarúgó mérkőzéssel kezdi meg az 50. évforduló megünneplését. Nem
véletlen, hogy a földrész legnépszerűbb sportágának rendezvényével kezdődnek az ünnepségek.
A labdarúgás egyik legmodernebb pályáján, az Old Trafford stadionban kerül sor a gála
mérkőzésre a Manchester United és az Európa XI elnevezésű csapat között. Ez utóbbi
a legjobb európai játékosokat foglalja magába. A bevételt az angol csapat javára fordítják.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tetszését fejezte ki a kezdeményezésre
vonatkozóan: „a labdarúgás csodálatos sport, amely a leginkább lelkesíti az európaiakat.
Ha a fociról van szó, közös szenvedély fűti őket és közös nyelven beszélnek”. 1957.
március 13-án a Manchester United volt az első angol futball csapat az UEFA, az Európai
Labdarúgó Szövetség történetében. Néhány nappal később, március 25-én írták alá Rómában
az Európai Közösség alapító szerződéseit. Mint a labdarúgásban, úgy Európa közös építésében
is mindig ugyanazok az értékek foglalják el a vezető szerepet: egység, különbözőség,
mozgékonyság – olvashatjuk a Brüsszeli Bizottság közleményében.