Az egészség lelki és lélektani dimenziói - P. Szentmártoni Mihály sorozatának első része

Páter Szentmártoni Mihály, jezsuita pszichológus, a Pápai Gergely Egyetem professzora és az Egyetem Lelkiségi Intézetének igazgatója már korábban is tartott előadásokat a Vatikáni Rádióban. Most újra megkértük, készítsen számunkra egy előadássorozatot valamilyen aktuális témáról. Szentmártoni atya az egészség kérdését javasolta. Ma annyi szó esik az egészségről, hogy a végén talán nem is tudjuk, miről beszélünk. Ezért mindjárt bevezetőben megkérdezzük:
- Mihály atya, mi az egészség?
 
P. Szentmártoni: Nincs talán még egy szó, amelyet annyiszor ismételnénk, mint az “egészség”! Egészséget kívánunk egymásnak újévkor és születésnapkor, egészségért imádkozunk magunk és mások számára. Mégis, nem könnyű az egészségről beszélni. Ennek egyik oka pontosan a szó túlságosan gyakori használata, minek következtében elveszítette eredeti értelmét. Akár így is fogalmazhatnánk: elcsépelt szó! E nehézség másik oka pedig az, hogy az “egészség” igen viszonylagos fogalom: ami valakinek betegség, másnak még elfogadható egészségi állapot. Végül azt is meg kell jegyeznünk, hogy az “egészség” összetett fogalom: beszélhetünk testi, lelki, pszichikai, erkölcsi egészségről. Egyesek szeretnék a fogalmat kiterjeszteni társadalmi struktúrákra is, pl. egészséges társadalom, egyház, család, stb. Szociológusok szerint azonban nem sok értelme van orvosi fogalmat társadalmi szervezetekre alkalmazni.

Kérdés: Az egészség kérdése láncszerűen beindít egy sor újabb kérdést, pl. Ki az egészséges? Ki a beteg? Ki gyógyít? Aki gyógyít, az mit gyógyít? Mekkora érték az egészség? Hogyan viszonyuljon a hívő az egészség kérdéséhez? De kezdjünk talán az alapvető kérdéssel: Mi az egészség?

P. Szentmártoni: Amikor elkezdtem kutatni az „egészség” témáját, egy furcsa jelenségre lettem figyelmes: bárhol is megnyitottam a szakirodalmat az „egészség” címszó alatt, mindenütt a „betegség” fogalmába ütköztem! Ebből arra következtettem, hogy jobban ismerjük a „betegség” fogalmát, mint az „egészségét.” Talán jó is így. Ténylegesen nem is létezik egy általánosan elfogadott meghatározás arra vonatkozóan, hogy mi az egészség. Napjainkban még mindig az „Egészségügyi Világszervezet” meghatározására hivatkozunk, amikor az egészségről beszélünk, ami pedig így hangzik: „Az egészség a teljes fizikai, mentális és társadalmi jólét állapota, nem pedig csak a betegség puszta hiánya.” Ez a meghatározás nem módosult 1948. óta, ami viszont nem jelenti azt, hogy nem volt kitéve szilaj kritikának, ami még ma is tart. Ignacio Carrasco de Paula, a római Szent Szív Egyetem professzora például ebben a meghatározásban erőteljes politikai eszközt lát, amelyet arra is fel lehet használni, hogy az Egyesült Nemzetek úgymond legálisan közbelépjenek olyan helyzetekben, amikor úgy tűnik, epidémia, járvány vette kezdetét egy országban. Csakhogy személyes szinten nem létezik „teljes jólét”!
Leon Pereira, orvos és domonkos szerzetes, szintén az egészség meghatározását tanulmányozta és arra a következtetésre jutott, hogy a Világszervezet által felkínált ún. holisztikus, mindent egybefogni óhajtó meghatározás, annak ellenére, hogy jól hangzik, ebben az életben nem megvalósítható álom. Nincs „teljes jólét”, valamilyen szempontból mindnyájan „fogyatékosak” vagyunk.

Kérdés: Mégis, alapvető emberi vágyunk, hogy egészségesek, boldogok, megelégedettek legyünk. Hol van akkor a nehézség a fönti meghatározással kapcsolatban?

P. Szentmártoni: A szóban forgó meghatározás azért is problematikus, mert minden egyes emberi vágyat úgy mutat be, mint kívánatos valamit. A mindennapi tapasztalatból azonban tudjuk, hogy az emberi vágy és az akarat tökéletlen. Azért küzdünk, hogy az adott megkötöttségek és korlátozottságok közepette, vagyok azok ellenére, megőrizzük egészségünket. A keresztény ezen túl azt is vallja, hogy a megváltás nem jelenti a természet megváltozását. A hívő nem akar más lenni, mint aki, vagyis csak ember, akinek természetét kikezdte az áteredő bűn, és ezért szent Pállal fohászkodik, hogy megszabadulhasson ettől a halálra szánt testtől. A hívő tudja, hogy nem menekülhet el emberi valósága elől, ez pedig magában foglalja a betegség és szenvedés lehetőségét. Az emberi élet sokkal több, mint pusztán ez a földi élet, és magában foglalja a halált is.
A holisztikus nézet szerint ugyanis minden betegség kudarc. A mai ember ki van téve annak a kísértésnek, hogy valamiféle emberfeletti emberré akarjon válni. Valószínűleg ez a fogalmi zavar „siker” és „egészség” között szülte a szépen hangzani akaró, de embertelen valóságot takaró „terapeutikus abortusz” fogalmát is, amely lényegében eugenetikus abortusz, vagyis a tökéletes emberi faj vágyálmának visszahatása. A betegség olyan valóság, amelynek nem kellene léteznie, ezért minden áron gyógyítani kell: innen a modern gyógykezelés terapeutikus makacssága (accanimento terapeutico); ha viszont genetikus deformációról van szó, amit meg lehet állapítani esetleg már a magzatnál, azt könyörtelenül ki kell irtani, még mielőtt megszületne.
Ha a betegség kudarc, akkor a halál az abszolút kudarc, minek következtében a gyógyíthatatlan betegeknek nem lenne helye a világban, amely az egészséges és boldog emberek lakhelye. Talán ez egyik oka annak, hogy egyesek síkra szállnak az eutanázia mellett: ez lenne az útja annak, hogy kiiktassuk ebből a szép világból a betegek, nyomorultak, boldogtalanok „sötét foltját”.
Semmiképpen sem szeretnénk azt a látszatot kelteni, hogy nem vesszük komolyan a halál tragédiáját, amely akkora, hogy maga Jézus is könnyekre fakadt barátja Lázár halála fölött. Mégis azt kell mondanunk, hogy a halál tulajdonképpen a végső „gyógyulás” minden betegségből! Az élet lényege abban áll, hogy úgy élünk, hogy jól halhassunk meg. A meghalás folyamata valójában már a fogamzás pillanatában elkezdődik. A mi igazi egészségünk, a szó holisztikus értelmében, a jövendő életre utal, amikor is Isten letöröl majd minden könnyet a szemünkről és nem lesz többé sem betegség, sem halál (vö. Jel. 21,4).

Az elmondottak után azonban még mindig nyitott a kérdés: Mi az egészség? Következő előadásunk témája tovább viszi majd az egészség fogalma körül kialakult vitát és bemutatunk több olyan elképzelést, amelyek, ha szabad így fogalmazni: emberi közelségbe hozzák az egészség fogalmát.