Szűz Máriát szemlélve a fájdalmat és a szenvedést nagyobb lelki békével és reménységgel
lehet megélni - mondta a Pápa a betegeknek bemutatott szentmisén
Még amikor elveszni látszik a remény értelme és a biztos gyógyulás is, Máriára tekintve
megtanulhatjuk derűsebben szemlélni az életet. Ezzel az üzenettel fordult XVI. Benedek
pápa vasárnap délután a betegekhez, akik számára római helynöke, Camillo Ruini bíboros
mutatott be szentmisét a Szent Péter-bazilikában. A szertartást a lourdes-i jelenés
liturgikus emléknapján és a betegek XV. világnapján tartották az UNITALSI, olasz betegkísérő
egyesület és a Római Zarándoklatok Műve (Opera Romana Pellegrinaggi) tagjainak részvételével.
A Szentatya megáldott egy Szűzanya kegyszobrot is, amelyet a múlt szeptemberi lourdes-i
zarándoklat során gyűjtött adományokból hoztak létre, s amelyet most minden egyes
olasz egyházmegyébe elvisznek. A kicsinyek, a szegények Isten kegyeltjei - előttük
tárul föl Isten Országának misztériuma: XVI. Benedek pápa ezekkel a szavakkal magyarázta
Soubirous Bernadett sajátos élményét. A súlyos és fájdalmas betegségekben szenvedőkhöz
fordulva a Szentatya idézte VI. Pál pápa Marialis cultus-k. apostoli buzdítását, majd
arra ösztönözte őket, hogy a Szűzanya evangéliumi történetét szemléljék, mert így
a szorongás helyét átveszi a remény, a magányét a szeretetközösség, míg a zaklatottság
helyére béke, a csömör és fásultság helyébe pedig a szépség lép. A különösen is
megtört személyeknek a Pápa az egész keresztény közösség nevében anyagi és lelki szolidaritását
fejezte ki. "Fontos, hogy ne maradjanak magukra, amikor életük nagyon nehéz időszakát
élik" - mondta a Szentatya, majd azokhoz fordult, akik türelemmel és szeretettel állnak
a betegek szolgálatára, szakmai hozzáértéssel és emberi melegséggel segítve őket.
Az orvosokról, az ápolókról, az egészségügyi dolgozókról, az önkéntesekről, a szerzetesekről
és szerzetesnőkről, s a lelkipásztorokról van szó - sorolta a Pápa -, akik fenntartás
nélkül irgalmas szamaritánusként hajolnak le a betegekhez, nem nézve társadalmi helyzetüket,
bőrük színét vagy vallási hovatartozásukat, csak azt, amire szükségük van. "Minden
emberi arcban - folytatta XVI. Benedek -, még a betegségtől leginkább meggyötört és
eltorzult arcban is Krisztus arca sugárzik, aki ezt mondta: "Amit a legkisebb testvéreim
közül eggyel is tettetek, velem tettétek" (Mt 25,40). A Szentatya emlékeztetett annak
a sok zarándoknak a tapasztalatára, akik fölkeresik Lourdes-ot, a Massabielle-i barlangot,
ahol az emberi fájdalom és reménység, a félelem és a bizalom találkozik egymással:
"Milyen sok zarándok nyer vigaszt a Szűzanya tekintetéből, s találja meg Lourdes-ban
az erőt ahhoz, hogy könnyebben tegyen eleget Isten akaratának, még akkor is, ha az
lemondással és fájdalommal jár - tudatában annak - amint Pál apostol mondja -, hogy
"az Istent szeretőknek minden javukra szolgál" (Róm 8,28). A hívek a szentmise
végén - annak jeleként, hogy Jézust, a béke ragyogó fényét akarják követni - meggyújtották
fáklyáikat és Máriát dicsőítő énekekkel hagyták el a Szent Péter-bazilikát.