Placido Cortese minorita atya a nácizmus áldozata

Az Osservatore Romano szombati, január 27-i számában több, a holokausztra emlékező írást találunk. Többek között Placido Cortese pádovai minorita atyáról, akit a kínzások sem térítették el Istenbe vetett hitétől. 1944 őszének napjaiban sokan fordultak Pádova nagy alakjához, Szent Antalhoz, hogy segítse ki őket a háború okozta nyomorúságból és reménytelenségből. Szent Antal fiaitól, a minoritáktól vártak lelki és anyagi segítséget. A rendház lakói önzetlenül segítettek, sokszor erejüket meghaladó módon. Placido Cortese atya egy volt közülük. 1944. október 8-án csengettek a rendház bejáratánál és ő rögtön ajtót nyitott, arra számítva, hogy rászorulókon segíthet. A két ismeretlen kicsalta a bazilika terére Placido atyát, ahol egy járó motorral várakozó autóba tuszkolták és elhajtottak vele. Több évig nem tudtak róla semmit még rendtársai sem. Hosszú kutatások után derült ki, hogy az SS börtöneiben kínozták halálra Triesztben. Élete végéig tanúságot tett Isten szeretetéről és a belé vetett hitéről, bátorítva társait is, hogy tartsanak ki az Isten iránti bizalomban. „A vallás – írta Placido atya – olyan teher, amit soha nem fárad el hordozni az ember, és a lelket szeretetben képessé teszi arra, hogy egyre nagyobb áldozatokat vállaljon, egészen a vértanúságig.” Ez történt vele is. Az egyház elindította boldoggá avatását. 100 éve, 1907-ben született az isztriai Cherso (ejtsd: kerzo) szigetén, amely akkor még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Rómában végzi teológiai tanulmányait, ahol 1930-ban pappá szentelik. Pádovába visszatérve rábízzák a minoriták havonta megjelenő „Messaggero di sant’Antonio” c. lapját. A háború idején Borgoncini Duca bíboros megbízza a zsidó, szlovén és horvát hadifoglyok gondozásával. Gyóntatószéke az önkéntesek titkos gyülekezőhelyévé vált, ahonnan a különböző segélyakciókat irányította. 1944-re ő lett a náciellenes felszabadító mozgalom szíve-lelke Pádovában. Egy ún. „jó barátja” szolgáltatja ki az SS-nek és 1944 november 15-én kínzások következtében meghal. Több könyv is megemlékezik a 100 éve született minorita szerzetes alakjáról. Egyik mű: „A csend Holokausztja, Placido Cortese a nácizmus áldozata” címet viseli. Fogolytársai közül Anton Zorán Music, szlovén festő úgy emlékezik rá, mint aki még a legnagyobb kínzások közepette is félhangosan imádkozott.