A katolikus egyház a török alkotmány alapján jogi státuszt kér - a Pápa fogadta Törökország új szentszéki nagykövetét

A Pápa Muammer Dogan Akdurhoz, Törökország új szentszéki nagykövetéhez intézett beszédében ismételten háláját fejezte ki az ország hatóságainak és lakosságának azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben tavaly decemberben részesítették. Az Ankarában, Efezusban és Isztambulban tett látogatás felejthetetlen élmény volt. VI. Pál és II. János Pál nyomaiban járva személyesen is meggyőződhetett azokról a jó kapcsolatokról, amelyek Törökország és a Szentszék között már régóta fennállnak. A politikai hatóságokkal való találkozói során a Szentatya ismételten leszögezte, hogy a katolikus egyháznak mély gyökerei vannak a török társadalomban, annak az értékes örökségnek köszönhetően, amelyet a kis-ázsiai első keresztény közösségek jelentenek. Pótolhatatlan továbbá az a szerep, amellyel a mai Törökország területén megtartott első egyetemes zsinatok hozzájárultak az egész egyház életéhez. A mai helyi keresztény közösségek, bár kisebbségben vannak, hozzá kívánnak járulni a nemzet építéséhez és a társadalom javához. A katolikus egyház, a török alkotmányban mindenki számára biztosított vallásszabadság jogának alapján, szeretné, ha elismert jogi státusszal rendelkezne, és ha létrehoznának egy olyan fórumot, amely hivatalos párbeszédet tesz lehetővé a helyi püspöki konferencia és az állami hatóságok között a fennálló problémák megoldására.
A Szentatya emlékezetes törökországi látogatása során több ízben is kinyilvánította a katolikus egyház tiszteletét az iszlám iránt, továbbá azt, hogy ő maga és a hívek is nagyra becsülik a muzulmán hívőket. Ennek különösen jelét adta az isztambuli Kék Mecsetben tett látogatásakor. Napjainkban, amikor a feszültségek egyre fokozódnak, a Szentszék meggyőződése, hogy a különböző vallások híveinek közösen kell törekedniük a békére, kezdve azzal, hogy elítélik az erőszakot, amelyet a múltban gyakran használtak fel vallási okokra hivatkozva. A vallások egyesíthetik erőiket a Mindenható képmására teremtett ember tiszteletben tartása érdekében, valamint azért, hogy elismertessék a személyek és a társadalmak életét szabályozó alapvető értékeket. A párbeszéd, amelyre a vallási vezetők között minden szinten szükség van, a mindennapi életben kezdődik, a minden vallás hívei közötti kölcsönös tisztelettel.
A Szentszék elismeri azt a sajátos helyet, amelyet Törökország foglal el az ázsiai és európai földrész között, földrajzi és történelmi hídként, valamint kultúrák és vallások kereszteződéseként. Értékeli, hogy az ország sürgeti a közel-keleti tárgyalások újrakezdését, valamint segítséget nyújt Libanonban az ország újjáépítéséhez. A Szentszék mindig nagy érdeklődéssel követi a nemzetek erőfeszítéseit, amelyeket arra fordítanak, hogy megoldják a múltból örökölt konfliktusokat, olykor egy harmadik ország, illetve területi vagy nemzetközi hatóságok bevonásával. A gazdasági és pénzügyi globalizációt követnie kell a közös, világméretű politikai elkötelezettségnek, hogy biztosítsák a tartós és szervezett fejlődést kivétel nélkül, mindenki számára. Végül a Pápa a nagykövet személyén keresztül köszöntötte Törökország katolikusait, valamint I. Bartolomaiosz pátriárkát és az ortodox híveket, várakozva a teljes egység áldott napjára.