A Pápa regensburgi beszédének valódi jelentéséről

Az amerikai székhelyű Acton Intézet nevéhez fűződik a kezdeményezés, amelynek célja, hogy fiatalok a katolikus hitről és ehhez kapcsolódó kérdésekről a templomnál vagy az osztályteremnél kevésbé formális környezetben beszélgessenek. A meghívott előadó rövid beszédet mond a sörözőkben, az ún. pub-okban, majd kérdéseket lehet intézni hozzá intézni. Ezt a hagyományt teremtette meg Rómában is két éve egy amerikai diák.
December 13-án került sor az idei utolsó ilyen rendezvényre, amelyen Dr. Samuel Gregg, az Acton Intézet kutatóigazgatója foglalta össze XVI. Benedek pápa nagy vihart kavart regensburgi beszédének lényegét. Meglepő módon egy szó sem esett az iszlámról. Annál részletesebben fejtegette viszont a nyugati civilizáció válságát, a hit és az ész kapcsolatának tükrében. Véleménye szerint a Szentatya regensburgi beszédében azt elemzi, hogy mi a kereszténység hozzájárulása ennek a válságnak a kialakulásához. Itt többek között kiemelte a reformációt, a liberális teológiát illetve azokat a teológusokat, akik Jézus alakját függetleníteni kívánják attól a kultúrától és időszaktól, amelyben élt. Arról, hogy mi lenne a megoldás a jelenlegi helyzetből való kilábalásra az Acton Institute kutatóigazgatója többek között azt a javaslatot tette, hogy vissza kellene nyúlni Aquinói Szent Tamás és korábbi keresztény filozófusokhoz, gondolkodókhoz a hit és az ész kapcsolatának elemzése terén.