A katolikusok és ortodoxok kötelessége, hogy megvédjék Európa keresztény gyökereit – mondta a Szentatya Christodoulos görög ortodox érseknek

XVI. Benedek pápa nagy örömmel fordult Christodoulos Athén és egész Görögország érsekéhez, akinek római jelenléte megújítja az ősi keresztény hagyományt, amely az érsek dicső hazájában született és bontakozott ki. Szent Pál apostol levelei és az Apostolok cselekedetei nap mint nap emlékeztetnek bennünket az első keresztény közösségekre, amelyek Korinthusban, Thesszalonikában és Filippiben jöttek létre. Görögország és Róma már a kereszténység hajnalától kezdve megerősítették kapcsolataikat egymással, gyümölcsözővé téve az egyház evangelizáló tevékenységét és a keresztény hit inkulturációját. Ma ezek a kapcsolatok lassan ismét újraélednek, és alkalmat adnak arra, hogy a két egyház kölcsönösen felfedezze egymás lelkiségének gazdag kifejezési formáit. Az együttműködésben meghatározó eseményt jelent továbbra is II. János Pál pápa athéni látogatása, amelyet Szent Pál nyomában tett 2001-ben. Zarándoklatának különösen megható pillanata volt az a találkozó, amelyre az Areopágoszon került sor Christodoulos érsekkel és a görög egyház szent szinódusával. E látogatást követően a két egyház papjainak és diákjainak tanulmányi csere útjára. Továbbá gyümölcsöző együttműködés jött létre az Apostoli Diakónia és a Vatikáni Apostoli Könyvtár között. Ezek a kezdeményezések hozzájárultak egymás jobb, kölcsönös megismeréséhez - mondta beszédében a Szentatya, hangot adva annak a meggyőződésének, hogy a jövőben még szélesebb kulturális és lelkipásztori területen működhet együtt a két egyház. Az új Európa, amelyet országai most építenek, nem lehet kizárólagosan csak gazdasági valóság. A katolikusok és ortodoxok feladata, hogy kulturális, és főleg spirituális téren járuljanak hozzá a földrész építéséhez. Kötelességük Európa keresztény gyökereinek megvédése, hogy a keresztény hagyomány továbbra is megnyilvánulhasson. Munkálkodjanak minden erejükkel azon, hogy megvédjék az emberi méltóságot, a kisebbségek tiszteletét, kerülve a kultúra uniformizálását, amely a civilizáció végtelen gazdagságának elveszítéséhez vezetne – hangsúlyozta XVI. Benedek pápa. Az emberi jogok védelméről szólva külön kiemelte az egyéni szabadságjogokat, közöttük a vallásszabadságot, amelyeket az Európai Unió minden egyes tagországában elő kell mozdítani.
Az unió országaiban továbbá fejleszteni kell a keresztények közötti együttműködést, szemben a szekularizáció növekedésével, a relativizmussal és nihilizmussal. Ezek ugyanis utat nyitnak olyan törvényhozásoknak, amelyek sértik a személyek elidegeníthetetlen méltóságát, megkérdőjelezik a házasság alapvető intézményének létjogosultságát. Közös lelkipásztori tevékenységre és közös tanúságtételre van szükség. A Pápa arról biztosította Athén és egész Görögország érsekét, hogy a katolikus egyház mindent megtesz a két egyház közötti közeledés érdekében, hogy mielőbb létrejöhessen a katolikusok és ortodoxok közötti teljes szeretetközösség – mondta végül XVI. Benedek pápa a görög ortodox érseknek.
Christodoulos, Athén és egész Görögország érseke a Szentatyához intézett beszédében megállapította: a remény, hogy a két egyház leküzdi a hitbeli egység útjában álló dogmatikai akadályokat, megerősíti azt az elhatározást, hogy megvalósuljon a teljes egység, hogy közösen járulhassunk az Úr testének és vérének szentségéhez. A görög ortodox érsek is kitért Európa folyamatos elkereszténytelenedésére, amely kizárja az egyházat a közéletből, és a társadalom peremére kényszeríti azt. A média által uralt mai társadalmakban az egyház feladata, hogy a tömegtájékoztatás modern eszközeit felhasználva korunk emberéhez a ma nyelvén szóljon, anélkül, hogy megváltoztatná az evangéliumi üzenetet. Az egyház kötelességének érzi, hogy szembe helyezkedjen a világi nagyhatalmakkal, amikor döntéseik kikezdik Isten élő képmását a földön.