Újabb diplomáciai találkozóra kerül sor az izraeli kormány és a Szentszék között,
egyes kulcsfontosságú kérdések szabályozásának céljából
Diplomáciai források szerint az izraeli kormány és a Szentszék megegyeztek abban,
hogy decemberben és januárban több ízben is találkozik az állandó kétoldalú munkabizottság.
P. David Maria Jaeger szentföldi ferences, a térség politikai és vallási szakértője
erről nyilatkozott rádiónknak. Annak a reményének adott hangot, hogy ezek az összejövetelek
meghozzák a várva várt megegyezést, mivel, mint az már az előző közleményekből kiderült,
a tárgyalások 1999. március 11-én kezdődtek meg, és céljuk, hogy szabályozzák az állam
és az egyház közötti rendkívül fontos kapcsolatokat. Jelenleg az izraeli kormány
és a Szentszék közötti kapcsolatok barátinak mondhatók, a diplomáciai kapcsolatok
felvételére már 1994-ben sor került. Az Alapvető Megállapodást a felek 1993-ban írták
alá, amely egyfajta „magna chartája” az egyház és az állam közötti kapcsolatoknak
Izraelben. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a területek, amelyeken ezeket a kapcsolatokat
javítani kellene, P. Jaeger a következőket válaszolta: „Mindenekelőtt megegyezésre
kellene jutni abban a kérdésben, amely az egyház számára biztosítani kívánja a tulajdonában
lévő Szent Helyek birtoklását, és megerősíteni adómentességüket, mint ahogy ezt a
nemzetközi jog is elismeri. Az egyház ezáltal jogi és gazdasági biztonságra tenne
szert, és ezzel egyidejűleg kiküszöbölné azokat az okokat, amelyek esetleg súrlódást,
vagy értetlenséget idézhetnének elő a polgári társadalomban. Ez lenne az elsődleges
prioritás. Az 1993-as Alapvető Megegyezés továbbá még nem emelkedett jogerőre Izraelben.
Tehát arra van szükség, hogy törvényerőre emeljék ezt a megállapodást, és ezáltal
a katolikus egyház és Izrael közötti kapcsolatok valóban elnyerjék azt a stabilitást
és biztonságot, amelyre mindkét fél olyannyira vágyik. A szentföldi keresztény
közösségek helyzetét illetően pedig Jaeger ferences atya elmondta, hogy összetett
helyzetről van szó, mivel mind az izraeli, mind az elfoglalt palesztin területeken
élnek keresztények. Izraelben vannak mind arab, mind héber nemzetiségű, nyelvű és
kultúrájú keresztények. Általában véve, az egyház természetéből fakadóan, a keresztények
osztoznak annak a népcsoportnak az emberi, polgári és nemzeti sorsában, amely körében
élnek. Ezért a palesztin területeken őket is sújtják honfitársaik drámái és nehézségei
ezekben a feszültségekkel teli időszakokban. Az Izraelben élő arab nemzetiségű keresztények
kisebbségben élnek és gyakorlatilag nem teljesen egyenrangúak a többi állampolgárral.
A héber nyelvű keresztények Izraelben osztoznak zsidó honfitársaik aggodalmaiban,
reményeiben és tapasztalataiban. A különféle népekhez, nemzetekhez, nyelvekhez tartozó
keresztények reménye az, hogy közös tanúságot tehessenek Krisztusról, aki az egyetlen
igaz béke - mondta rádiónknak adott interjújában P. David Jaeger szentföldi ferences.