Ignace Moussa Daoud bíboros nyilatkozata a pápa közelgő törökországi útjáról

A törökországi látogatása kapcsán különös hangsúlyt kap a Szentatya találkozása az ortodox egyházzal, a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával valamint a látogatásnak a muzulmán világra gyakorolt hatása. December elsején a Szentatya egy egész délelőttöt szentel a katolikus egyház különböző részlegeinek, amelyek a Keleti Egyházak Kongregációjának hatáskörébe tartoznak. A látogatásnak erről a vetületéről nyilatkozott a Vatikáni Rádióban I. Ignace Moussa Daoud bíboros, az említett kongregáció prefektusa.
A bíboros örömét fejezte ki, hogy a Pápa hivatalos kíséretének tagjaként ismét Törökországba utazhat, ahol 2004 májusában járt II. János Pál törökországi látogatásának 25. évfordulója alkalmából. Akkor Antióchiában, Szent Péter és Szent Ignác első székhelyén, szír szertartású szentmisét mutatott be szír nyelven, amelyen Jézus is beszélt. Törökország azzal büszkélkedhet, hogy Szűz Mária, az Úr Jézus és az Apostolok Anyja emlékét őrzi. Híres pátriárkai székek és nagy zsinatok színhelye ez a terület, amint a keresztény hit megtestesülésének is kiváltságos helye volt. A kereszténység itt magába olvasztott különböző kultúrákat és így évszázadokon át teológiai áramlatok és különböző rítusok virágoztak itt. Törökországban évezredes hagyományok a mai napig fennmaradtak: jelen van az összes keresztény rítus, a kopt, a szír-malabár és a szír-malankár szertartás kivételével.
A katolikus egyház arculata rendkívül sokrétű, amely visszatükröződik a püspöki kar tagjaiban is. A törökországi püspöki karhoz 3 római katolikus és 2 örmény katolikus püspök, valamint egy szír-katolikus és egy káld szertartású pátriárkai helynök tartozik. Anatóliában képviselője van a maronita katolikusoknak, továbbá jelen vannak a görög-katolikusok is. Az istentiszteleti helyek hiánya és az egyházkerületek hatalmas kiterjedése megnehezíti a katolikusok számának pontosabb felmérését. Kisebb növekedés tapasztalható a katolikusok számát illetően, elsősorban a németeknek köszönhetően, akik az Égei-tenger partján vesznek házat. Vannak akik tartósan itt élnek, vagy akik dolgozni jönnek az országba. A legutóbb közzétett adatok szerint Törökországban a katolikusok száma 30 ezerre tehető. Úgy tűnik – hangsúlyozta végül a VR-nak adott nyilatkozatában Daoud bíboros – hogy megszűnt a katolikusok számának fokozatos csökkenése. A bíboros még annak a reményének adott hangot, hogy Törökország, ahol a kereszténység bölcsője ringott, a vallások és kultúrák közötti testvéri párbeszéd földje marad.