Sajtótájékoztató a Vatikáni Rádióban XVI. Benedek pápa törökországi apostoli látogatása kapcsán

November 16-án a Vatikáni Rádióban P. Federico Lombardi, a Rádió főigazgatója, Alberto Gasbarri, a pápai utak szervezője és Mauro Pesce atya, a török katolikus püspöki konferencia főtitkára tartott sajtótájékoztatót.
Alberto Gasbarri ismertette a pápai látogatás részletes programját. Elmondta, hogy ez lesz XVI. Benedek pápa 5. apostoli útja. A meghívás 2004-ben érkezett II. János Pál pápának I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkától, amelyet újra megerősített a jelenlegi Pápa felé is. Az elmúlt évben azért nem kerülhetett sor a Szent András napi látogatásra, mert nem ért el megfelelő szintet a diplomáciai és az ökumenikus szintű előkészítés. Törökország egyedülálló abból a szempontból – emelte ki a pápai utak szervezője - hogy négy pápához fűződik közvetlen kapcsolata: Angelo Roncalli, a későbbi Boldog XXIII. János Isztambulban apostoli delegátusként teljesített szolgálatot; 1967-ben VI. Pál, 1979-ben pedig II. János Pál pápa látogatott az országba.
Majd a pápai utak szervezője kiemelt néhány mozzanatot a törökországi apostoli látogatásból. November 28-án a Szentatya az Atatürk emlékműnél tett látogatása során, aláírja azt az arany könyvet, amely a török protokoll szerint nagyon értékes mozzanat, hiszen az államfők nemcsak aláírásukkal látják el, hanem egy rövid gondolatot, megjegyzést is hozzátesznek. Ez lesz az első alkalom az út során, amikor XVI. Benedek pápa megnyilatkozik. Ugyanaznap a török vallásügyi hivatal elnökével és munkatársaival folytat megbeszélést. Fontosnak tartották hangsúlyozni a sajtótájékoztatón, hogy a hivatal vezetője nem főmufti, azaz nem vallási vezető, hanem a laikus állam egy tisztviselője.
A Pápa efezusi szentmiséje kapcsán megtudtuk, hogy az ott található Mária szentély, amely a hagyomány szerint Szűz Mária háza helyén áll, ahol János apostollal lakott, nemzeti szentély. A keresztények mellett számos muzulmán is felkeresi a helyet, évente több mint 3 millió zarándok látogat el a Mária szentélyhez, ami fele a Lourdes-i zarándokok számának.
Mauro Pesce atya bemutatta a törökországi keresztény kisebbségek helyzetét. Az ország 75 millió lakosából elenyésző kisebbséget jelent 100-120 ezres számuk. Nagyrészt a közösség görög-ortodox és kisebb arányban örmény, káld, szír, valamint latin rítusú katolikusokból áll. Történelmi okokra visszavezethetően a latin szertartásúaknak nincs jogi szintű elismerése az országban, az örményekkel, szírekkel, görög-ortodoxokkal ellentétben. Ennek megváltoztatását kérték a török főpásztorok múlt évi tárgyalásaik során az Európai Uniótól.
A török államról szólva a főtitkár elmondta, hogy 1922-ben hozta létre a laikus államot, köztársaság államformával Atatürk, akit a nemzet atyjaként tisztelnek. A svájci alkotmányt honosították meg és a Lausanne-i nyilatkozat értelmében a laikus török állam vallás szabadságot és törvény előtti egyenlőséget biztosít minden állampolgára számára.
P. Federico Lombardi felhívta a figyelmet az apostoli látogatás 3 fontos dimenziójára: az első nap a török népnek és a muzulmánokkal folytatott párbeszédnek szól; a következő napot az ökumené jellemzi, amikor I. Bartolomaiosz pátriárkával találkozik; illetve az utolsó napon a Szentatya a katolikus közösséggel találkozik. Kiemelte, hogy a Pápa beszédeiben nem nagy kijelentésekre és újdonságokra kell számítani, hanem ahogy azt már megszokhattuk, elmélyíti, hangsúlyozza és megerősíti azokat az értékeket, alapelveket, azokhoz a gyökerekhez nyúl vissza, amelyekre építkezni lehet a párbeszéd folytatásához.
Végül felsorolták azokat a bíborosokat, akik elkísérik törökországi útjára a Szentatyát. Közöttük van Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke; a szír Ignace Mussza I. Daoud bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa; Paul Poupard bíboros, a Kultúra és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke; valamint Roger Echegaray bíboros.