„Ne féljetek szembenézni a szekularizált társadalommal” – erre buzdította XVI. Benedek pápa a német püspököket pénteken délelőtt

Az „ad limina” látogatásukat végző német főpásztorok első csoportjához intézett beszédében a Szentatya hangsúlyozta, hogy a keresztényeknek, a hitből fakadó remény erejében, párbeszédet kell folytatniuk más vallások híveivel, különös tekintettel a muzulmánokra.
A német részegyház tegye láthatóvá „a katolikus hit erejét és szépségét”, azzal a nagy kihívással szemben, amelyet a szekularizáció továbbra is terjedő folyamata jelent – mondta a Szentatya a német főpásztorokhoz intézett beszédében. Felidézte hazájában tett két apostoli látogatását, amely egyrészt Kölnbe vezette az Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából, másrészt szeptemberben szűkebb hazájának, Bajorországnak szólt. Arra buzdította a keresztényeket, hogy ne féljenek lelkileg szembesülni egy olyan társadalommal, amelynek látszólagos értelmi fensőbb rendűsége mögött valóságban egyfajta szorongás rejlik a lét legvégső kérdéseit illetően. A Pápa gondviselésszerű kihívásnak nevezte azt a helyzetet, amelyben egy elvilágiasodott kultúra uralkodik, és amely Németországot is jellemzi a többi nyugati országgal együtt. Isten egyre inkább eltűnik a köztudatból, miközben Krisztus képmásának egyedisége és az egyházi hagyomány szerint kialakult értékek egyre inkább elveszítik hatékonyságukat. A hívek helyzete tehát egyre nehezebbé válik, és megnövekedik a különféle életmódokra vonatkozó választási lehetőség. Erre vezethető vissza számos hívő elbátortalanodása és beletörődése. Ezek a magatartásformák azonban megakadályozzák, hogy tanúságot tegyünk Krisztus megszabadító és üdvözítő evangéliumáról.
Ezzel szemben sokan reménységgel tekintenek a keresztény üzenetre és meggyőző választ várnak tőlünk – folytatta beszédében a Szentatya. Az egyház olyan válaszokkal rendelkezik, amelyek megállták helyüket a kétezer éves lelki viták során. Érvényességük azért tartós, mert az Emberré vált Ige - „logos” - Evangéliumából merít. Ennek erejében a keresztények képesek arra, hogy bárkivel párbeszédet folytassanak, aki megkérdezi őket a mindannyiunkat eltöltő reménység okáról. Ez érvényes a más vallásúakhoz fűződő kapcsolatainkra is, különös tekintettel a Németországban élő muzulmánokra, akikre tisztelettel és jóindulattal tekintünk – mondta a Pápa. A muzulmánoknak, akik olyan nagy komolysággal ragaszkodnak meggyőződéseikhez és szertartásaikhoz, joguk van alázatos és határozott tanúságtételünkre Jézus Krisztusról.
XVI. Benedek pápa elismerte, hogy nagy elkötelezettséget kíván, ha hitelesen kívánunk hitünkről tanúságot tenni. Ezért azokon a helyeken, ahol nagyszámú muzulmán közösség él, legyenek olyan katolikus beszéd partnerek, akik rendelkeznek a nélkülözhetetlen nyelvi tudással, akik jól ismerik a vallástörténetet. Másrészt az ehhez hasonló párbeszéd feltételezi, hogy az illető jól ismerje saját, katolikus hitét is.
A Szentatya érintette még a papok és a világi hívek közötti együttműködés témáját, amelyre egyre nagyobb szükség van. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy csak a felszentelt papság beszélhet és cselekedhet Krisztus nevében, in persona Christi.
A püspökök továbbá fordítsanak nagy gondot a vallásoktatásra és a felnőttek képzésére. A szemináriumokban a leendő papoknak hitelesen és maradéktalanul adják át a hitet, hűségesen az Egyházi Tanítóhivatalhoz.