Isten kimeríthetetlen fantáziával nyilvánítja ki újból és újból irgalmasságát a szeretetére „nem”-mel válaszoló embernek – mondta a Szentatya a svájci püspököknek

Isten szeretetének teremtő ereje nagyobb az ember elutasító válaszánál. Minden emberi „nem”-mel szemben Isten új és új utakat talál, hogy szétossza szeretetét, hogy megvalósítsa az emberre, a történelemre, a teremtésre mondott „igen”-jét – mondta XVI. Benedek pápa rögtönzött szavakkal, németül, kedden reggel a Vatikánban bemutatott szentmisén, amelyen részt vettek az ad limina látogatáson lévő svájci főpásztorok.
A Szentatyának homíliája világos üzenetet tartalmaz: Isten soha nem téved. A Pápa hangsúlyozta: Isten meghagyja az ember szabadságát, akinek lehetősége van arra, hogy nem-mel válaszoljon, azonban Isten mindig új és új utakat talál arra, hogy az ember számára eljuttassa szeretetét. „Isten fantáziája, szeretetének teremtő ereje, mindig nagyobb, mint az ember nemleges válasza.” – mondta a Szentatya, majd az emberiség történelmén végighaladva elmagyarázta: ha Ádám az Istennel való barátságot függőségnek vélte és saját magát istennek képzelte, mintha önmagában is létezhetne, és ennek következtében elbukott, Isten, saját maga is emberré válva, „új emberséget” kezdett, és alászállt az emberi lény legmélyebb szakadékába, lealacsonyította önmagát egészen a keresztig és a gőgöt alázattal, a kereszt engedelmességével győzte le. Az ember továbbra is nemmel válaszol Istennek, aki szüntelenül arra szólítja fel, hogy részesedjen szeretetéből. Az elutasítás ellenére ez a szeretet egyre inkább elterjed az egész világon. Így az evangélium, az újabb és újabb keresztre feszítés révén egyetemessé válik, mindent magához ragad. XVI. Benedek pápa beszédében arra mutatott rá, hogy napjaink elutasítása számos helyen súlyos formában jelentkezik, ennek ellenére Isten üzenete tovább terjed a földön. A Szentatya utalt rá, hogy a templomok, a szemináriumok, a szerzetesi intézmények egyre üresebbé válnak. Ismerjük annak az elutasításnak a számos formáját, miszerint, „nemet mondok Istennek, mert annyi más dolgom van, amit el kell intéznem”. Ennek az a magyarázata, hogy a birtoklás és az emberi kapcsolatok olyan nagy mértékben lefoglalják az embereket, hogy úgy gondolják semmi másra nincs szükségük ahhoz, hogy az életük teljes legyen. A Szentatya emlékeztetett azokra is, akik soha nem szereztek életük során tapasztalatot Istenről, hogy aztán szükségét érezzék annak, hogy újból megízleljék Istent. Az egyház feladata ezért ennek a vágynak a felébresztése. A Szentatya ezen a ponton Nagy Szent Gergely szavaira emlékeztetett: az esetleges sikereket megtapasztaló emberek elveszítik képességüket arra, hogy érzékeljék Istent, érzéketlenné válnak Istenre. A Pápa szerint a megoldás Isten szavának hallgatása, az imádság, a szentségekhez való bensőséges járulás, az, hogy az emberi arcokban és szenvedésekben keressük Isten érzéseit. XVI. Benedek pápa a következő szavakkal fejezte be homíliáját: „Még számos problémát fel lehetne sorolni, amelyeket meg kell oldani. Ezeket azonban csak úgy lehet megoldani, ha Istent állítjuk a középpontba, ha Isten ismét láthatóvá válik világunkban, ha döntő lesz életünkben, és ha rajtunk keresztül döntő módon jelenvalóvá tesszük a világban.”
A Szentatya kedden délelőtt, ugyancsak rögtönzött beszédet intézett a püspökökhöz, az Apostoli Palota Bologna termében, ahol megbeszélést folytatott a svájci püspöki kar tagjaival. A Szentszéki sajtóterem által kedden délelőtt közzétett, a svájci püspökökkel való találkozás alkalmából előre megírt francia nyelvű beszéd azonban nem hangzott el. A Sajtóterem közleménye szerint a dokumentum vázlat volt, amely a svájci püspökök 2005-ben esedékes, és II. János Pál pápa betegsége miatt megszakadt ad limina látogatására készült.