Hálaadó szentmise XII. Piusz pápa sírjánál, aki fölemelte szavát 1956-ban a magyarokért - Chiara Lubich ez alkalomra írt üzenete

Október 30-án reggel nyolc órakor a Vatikáni Grottákban található Kelemen-kápolna oltáránál mutatott be hálaadó szentmisét Somorjai Ádám bencés szerzetes, a Szentszéki Államtitkárság munkatársa, akivel koncelebrált Kálmán Imre atya, rádiónk munkatársa. A szertartáson részt vettek a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztői: Vertse Márta és Gedő Ágnes, továbbá Luca Pignataro történelemtanár, az 1956-os magyar forradalom kiváló ismerője és kutatója, valamint a Fokoláre mozgalom képviseletében Maria Ghislandi és Augusto Landucci, akik elhozták alapítónőjük, Chiara Lubich erre az alkalomra írt üzenetét. Mint ismeretes, 1956-ban, XII. Piusz felhívására válaszolva hozta létre a mozgalom férfi és női önkéntes ágát, amelynek félévszázados fennállását szeptember közepén Budapesten ünnepelték meg.
Olasz nyelvű homíliájában Somorjai atya aláhúzta: az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás fontos esemény volt a magyar nemzet ezeréves történetében. Ahogyan azt a forradalom nemzetközi visszhangja mutatja, része az Európai Unió történetének is. A vasárnapi evangéliumi szakaszban kétszer is előfordul Jerikó város neve. A zsidók a Jerikót körülvevő falat hétszeres imával döntötték le. XII. Piusz három enciklikát intézett a keresztény világhoz és a jóakaratú emberekhez. A negyedik megnyilatkozása pedig a november 10-én elhangzott híres rádióbeszéde volt. Tudatában kell annak lennünk, hogy még hiányzik három alkalom ahhoz, hogy a falakat ledöntsük. XII. Piusz nyolc nap alatt három enciklikát szentelt ennek az eseménynek, ami rendkívüli dolog - hangsúlyozta P. Somorjai. "Ezzel a szentmisével le szeretnénk róni hálánkat e nagy pápa előtt, aki nem hallgatott. Fölemelte szavát és ezt a nevet kiáltotta a világnak: Isten, Isten, Isten!"
A szentmise után sárga-fehér, vatikáni színeket idéző virágcsokrot helyeztünk el XII. Piusz pápa sírjánál, majd Maria Ghislandi fölolvasta Chiara Lubich üzenetét, amelyet a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének címzett.
"A Vatikáni Rádió Magyar Műsorának részére
A Magyarországi Események 50. évfordulója alkalmából
CHIARA LUBICH GONDOLATAI
Annyi minden megváltozott ebben az elmúlt 50 évben, Magyarországon, Európában és a világon, de ma, csakúgy mint akkor, szükség van hiteles emberekre, egy új humanizmus építőire a társadalom különböző területein. Mint ahogy 50 évvel ezelőtt írtam, „szükség van olyan emberekre, akik úgy követik Jézust, mint ahogy ezt ő akarja, vagyis lemondanak saját magukról, és vállukra veszik keresztjüket. Ez a leghatékonyabb fegyver. Igen, mert a keresztnek van ereje arra, hogy rést nyisson, amelyen Isten belép a szívekbe és átalakítja azokat.
Jézus azon a kereszten eljutott egészen addig a kiáltásig, hogy az Atya magára hagyta őt. A legsötétebb éjszakát élte át, a fájdalom csúcspontját. Magára akarta venni azt, ami elválaszt bennünket és távol tart az Atyától és egymástól, és betöltötte ezt a szakadékot.
Ha sikerül felismernünk és szeretnünk arcát minden szenvedésben, minden csapásban, minden igazságtalanságban, az Atyához fordulva, mint ahogy ő tette: „kezedbe ajánlom lelkemet”, akkor az éjszaka feloszlik és megvilágít bennünket a fény. Akkor az Atya bölcsessége fog bennünket vezetni, hogy válaszoljunk sokak elvárására, ebben a meggyötört mai magyar társadalomban, amely mégis tele van vágyakkal és lehetőségekkel." - zárul Chiara Lubich üzenete.

Ezután a Fokoláre-mozgalom két önkéntese megosztotta velünk személyes élményeit, amelyeket tolmácsolunk hallgatóinknak is. (Mindketten részt vettek szeptember közepén a Budapest Sportarénában megrendezett nemzetközi találkozón, amelyre 96 országból csaknem tizenkétezren érkeztek) Maria Ghislandi szerint Chiara Lubich üzenete tükrözi Krisztus feltámadásának reményét. Augusto Landucci tanúságtételében elmondta, hogy a budapesti találkozó ideje alatt végig érezték az isteni kegyelem hatását: eszköz voltak a mindenható kezében. Mi továbbra is imádkozunk a magyarokért, mert Magyarország olyan sokat adott a világnak vértanúival, áldozataival. 1956-ban Magyarország jelezte, hogy ez a rendszer össze fog omlani. A budapesti találkozóra érkezettek közül többen úgy nyilatkoztak, hogy azért jöttek, hogy megcsókolhassák ezt a földet, amely nélkül hivatásukban nem születtek volna meg Istennek.

Miért éppen ebben a kápolnában került sor a hálaadó szentmisére?
A Kelemen-kápolna, mely a konfesszió oltár alatt található, az egyik legfontosabb szentély a vatikáni grottákban, mert azt a középkori oltárt őrzi, amelyet "ad caput sancti Petri "- nek hívnak, (ami annyit jelent: Szent Péter fejénél), hiszen az Apostolfejedelem ereklyéinek közvetlen közelében található. A csodálatosan díszített, gazdagon aranyozott kápolna VIII. Kelemen pápa idején készült, ezért róla nevezték el. Szemben vele helyezték örök nyugalomra XII. Piusz pápát, aki az 1950-es szentévben megáldotta a kápolna új oltárát. Ő volt az is, aki elvégeztette az ásatásokat a Szent Péter-bazilika alatt 1939-1949 között, amelyek eredményeként megtalálták az Apostolfejedelem sírját és ereklyéit, továbbá feltárták a vatikáni temetővárost, vagyis nekropoliszt.
Pietro Zander, a vatikáni nekropolisz munkatársa rádiónk mikrofonja előtt a Kelemen-kápolna sajátosságairól beszélt. Többek között elmondta: a szentély fordított kereszt alakú, mert így kíván emléket állítani Szent Péter vértanúságának, akit a hagyomány szerint fejjel lefelé feszítettek keresztre a mostani bazilika helyén álló cirkuszban. A XVI. századi kápolna aranyozott stukkói is Szent Péter alakját idézik, az oltár mögött egy bronz rácson keresztül pedig az első, konstantini bazilika emlékműjét láthatjuk, amelyet Nagy Konstantin császár a IV. században a keresztények számára olyannyira fontos szentnek emelt. XII. Piusz pápa rendelte el azt is, hogy a vatikáni grottákat, vagyis a Szent Péter-bazilika altemplomát megközelíthetővé tegyék a zarándokok számára. Egyes nemzeteknek, vallásos közösségeknek megadatott az a kiváltság, hogy nemzeti kápolnájuk legyen Szent Péter sírja közelében. Ezek közül fontos helyen áll a magyarok nemzeti szentélye, a Magna Domina Hungarorum, Magyarok Nagyasszonya kápolna - mondta még kérdésünkre válaszolva Pietro Zander, a vatikáni nekropolisz munkatársa.