A Centesimus Annus, a globalizáció és a nemzetközi fejlődés – római konferencia az Acton Institute szervezésében

Október 19-én került sor a római Urbanianum Pápai Egyetemen arra a konferenciára, amelyet a michigan központú, a vallás és a szabadság kapcsolatát kutató Acton Institute szervezett. Az intézet célja a szabad és erényes társadalom erkölcsi és gazdasági alapjainak mélyebb megértése, a katolikus társadalmi tanítás további kutatása és megvitatása, valamint a globális piacgazdaság különböző tudományterületeken folytatott etikai elemzésének támogatása. A mostani rendezvény része volt a II. János Pál pápa Centesimus Annus k. enciklikájának 15 éves évfordulója alkalmából 2006-2007-ben folyó, az intézet által szervezett konferencia-sorozatnak.
A konferencia fő előadója Lord Brian Griffiths, Margaret Thatcher korábbi brit miniszterelnök tanácsadója volt. Humberto Belli, volt nicaraguai oktatási miniszter valamint Silvano Tommasi érsek, a Szentszék genfi ENSZ állandó megfigyelője kommentárokat fűzött a Centesimus Annus, globalizáció és nemzetközi fejlődés témáról tartott előadáshoz.
Beszédében Lord Griffiths elemezte a Centesimus Annus 1991-es kiadása és a kommunizmus összeomlása óta történt jelentősebb változásokat. Két fontosabb tényezőt emelt ki: a globalizáció kiszélesedését, valamint a szegénység világméretű botrányát. A globalizáció kapcsán elmondta, hogy a köztudattal ellentétben a globalizáció nem egy új jelenség, hanem visszavezethető a 19. század végére, sőt véleménye szerint a globalizáció virágkora az I. világháború előtti időszak volt. A jelenség kapcsán számos fenntartás alakult ki: az egyik, hogy az IMF (Nemzetközi Valutaalap) és a Világbank ráerőltette saját világnézetét a fejlődő és szegény országokra, amelyek kiszolgáltatott helyzetük miatt nem tudnak ennek ellen állni. Egy másik felmerülő aggodalom, hogy a globalizáció olyan környezeti problémákhoz vezet, amelyeket nem lehet ellenőrzés alatt tartani. Továbbá, amit II. János Pál pápa is hangsúlyozott, hogy a globalizáció eszköze lett egy liberális, nem keresztény kultúra terjesztésének. Előadásában a lord kijelentette, hogy a legtöbb kritika érthető módon a globalizáció veszteseitől érkezik. A genovai tüntetésekre utalva elmondta, hogy a tüntetők nagy része ideológiai hátterét tekintve marxista volt. Ugyanakkor Lord Griffiths kiemelte a globalizáció számos pozitív hatását is Kínát és Indiát említve példaként. Hatalmas külföldi befektetések, nagyarányú gazdasági növekedés, piacteremtő és élénkítő hatások jelentenek hasznot a szegény országok számára.
A Lordok Házának képviselője figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a keresztények csupán a szekuláris megközelítés alapján formálnak véleményt a globalizációról, vagyis, hogy az csak a pénzről, a külföldi segélyekről, a kereskedelem liberalizálásáról stb. szól. Miközben keresztényekként tudnunk kell, hogy az élet legbelsőbb lényege mindig spirituális jellegű. A kihívás tehát igazából az, hogy keresztényként hogyan fejezhetjük ki a globalizációval szembeni fenntartásainkat, Jézus tanítását szem előtt tartva. Továbbá hogyan lehetünk biztosak abban, hogy igazán keresztény szellemben és módon cselekszünk, amint XVI. Benedek pápa Deus Caritas est k. enciklikájában is megfogalmazza. Végül hozzátette, hogy 40 éves szakmai pályafutására visszatekintve ezt tartja a jelenlegi legnagyobb gazdasági kihívásnak.
A nicaraguai volt szandinistából katolikus hitre tért Humberto Belli kommentárjában kiemelte az állam központi szerepét a globalizáció helyes kihasználásában és a megfelelő feltételek megteremtésében, mint pl. az infrastruktúra és az oktatás. Tommasi érsek arról adott tájékoztatást, hogy a Centesimus Annus pápai enciklikában megfogalmazottak hogyan jelennek meg az ENSZ munkájában és miként próbálja a szentszéki diplomácia átültetni ezt a nemzetközi gyakorlatba.
Az Acton Institute konferencia-sorozatáról és tevékenységéről bővebb információt az intézet honlapján találhatnak: www.acton.org