"A végső cél, a Krisztusban és az Egyházban való látható és teljes egység" - XVI.
Benedek pápa beszéde a Keresztény Világközösségek gyűlésének tagjaihoz
A Keresztény Világközösségek a különböző egyházak közösségeinek nagy részét magukban
foglalják, és hivatalos képviseletüket látják el. Közöttük találjuk az anglikán közösséget,
a baptista- és a lutheránus világszövetséget és katolikus részről a Keresztény Egységtörekvés
Pápai Tanácsát, amely csoportok között kétoldalú és többoldalú párbeszéd folyik. A
jelenleg Rómában megbeszélést tartó Keresztény Világközösség tagjait XVI. Benedek
pápa Pál apostol szavaival köszöntötte: „Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az
Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól”. A Pápa elmondta, hogy a szervezet évtizedek
óta fórumot biztosít a különböző egyházak közösségei közötti hasznos kapcsolatteremtés
számára. Ennek köszönhetően kölcsönös bizalom épült ki az egyes egyházak képviselői
között, amely szükséges az egység felé tett lépésekhez. A Pápa ezután hangsúlyozta,
hogy a világnak új evangelizálásra van szüksége valamint, hogy tragikus megosztottság
uralkodik a keresztények között és, hogy nem tudnak szilárdan tanúságot tenni hitükről.
A Szentatya ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy a római megbeszélések témája – A keresztény
egység jövőképe – az alapvető ökumenikus kérdésekre összpontosít. A Keresztény Világközösségek
által folytatott teológiai párbeszéd túllép az egymást elválasztó dolgokon és a Krisztusban
való egység felé irányul. A Pápa figyelmeztetett, hogy nem szabad szem elől téveszteni
a végső célt: a Krisztusban és az Egyházban való látható és teljes egységet. Ki kell
tartanunk – bíztatott a Szentatya – még akkor is, ha a fejlődés olykor lassúnak tűnik,
mert túl nagy a tét, hogy visszaforduljunk. Ezután II. János Pál pápa Ut Unum Sint
k., a katolikus egyház ökumenikus elkötelezettségéről szóló enciklikájára utalt, amelyben
az elhunyt Pápa az újra felfedezett testvériségről és az emberiséget szolgáló nagyobb
szolidaritásról beszélt. Beszéde végén XVI. Benedek pápa annak a meggyőződésének
adott hangot, hogy a számos legyőzésre váró akadály ellenére, a mindig jelenlevő Szentlélek
vezet bennünket a helyes úton. Türelemmel és eltökéltséggel kell folytatni utunkat,
ahogy minden erőfeszítésünket Istennek ajánljuk „Jézus Krisztus által örökkön örökké”.