XVI. Benedek pápa televízió üzenete a lengyelországi Pápa Napja alkalmából
Amint azt hétfői adásunkban már jeleztük, október 16-án, Isten szolgája, II. János
Pál pápa megválasztásának 28. évfordulóján tartották Lengyelországban az immár hagyománnyá
vált "Pápa napját". Erre az alkalomra XVI. Benedek pápa is eljuttatta televízió üzenetét,
amelyet hétfőn este 20.15 perces kezdettel közvetített a lengyel közszolgálati televízió. A
Szentatya üzenete első mondatait anyanyelvükön intézte a lengyel hívekhez: Kedves
Testvérek! Ma, október 16-án, amikor Karol Wojtyłának Péter székébe történő megválasztására
emlékezünk, szeretnék lélekben egyesülni veletek az imában, amellyel hálát adunk Istennek
nagy elődöm pápaságáért. Szívélyesen üdvözöllek benneteket. Veletek együtt szeretnék
most gondolatban visszatérni Péter Székébe való megválasztásának felejthetetlen napjához.
Még hallom alázatos, bölcs és odaadással teli szavainak visszhangját, amikor válaszolt
arra a kérdésre, hogy elfogadja-e a bíborosok választását: „A hitben való engedelmességgel,
Uram, Krisztus előtt, bízva Krisztus és az Egyház Anyjában, tudatában a nagy nehézségeknek
– elfogadom!” Szemem előtt látom erőt és biztonságot sugárzó alakját, a Szent Péter
bazilika loggiáján, amikor első alkalommal adta Urbi et Orbi áldását, a Szűzanya oltalmába
és mindazok szeretetébe ajánlva magát, akiknek lelkipásztora és vezetője lett az egész
világon. Soha nem felejtem el prófétai felhívását: „Ne féljetek! Nyissátok ki a kapukat
Krisztus előtt!” Hálát adok Istennek, hogy ezekkel a képekkel szívemben több mint
20 évet tölthettem mellette, élvezve jóindulatát és barátságát, és hogy ma folytathatom
művét, amint az Atyai házból követ óvó tekintetével. Hálát adok Istennek életéért,
amelyet a Krisztus és az emberek iránti szeretetben élt le, amellyel gazdagította
az egész emberiség történelmét, a Szentlélek kegyelmének segítségével, a testvériség
és a béke jegyében. Végül hálát adok Istennek a szenvedésről tett tanúságtételéért,
amellyel egyesült Krisztus szenvedésével, egészen a halálig. Ez a tanúságtétele erőt
ad nekünk az élethez és megszilárdítja az örökkévalóságba vetett reményünket. Milyen
kedves volt II. János Pál számára a lengyelországi helyi egyház! Milyen sokszor adott
hangot ennek az érzésének! Úgy szerette, mint édesanyját, akitől hitbeli életét kapta
és aki a Krisztus és a testvérek iránti szeretetben felnevelte. De szerette úgy is,
mint közösséget, amely mindig egyesül főpásztorai körül, amely a múltban ki volt téve
különböző üldöztetéseknek, de amely mindig hűséges maradt az evangéliumi értékekhez.
Mennyit imádkozott és mennyit tett azért, hogy Lengyelország visszanyerje szabadságát!
És amikor ez bekövetkezett, továbbra is azon fáradozott, hogy honfitársai megtanuljanak
élni a szabadsággal, mint Isten gyermekei, nem pedig, mint ennek a világnak a gyermekei,
valamint, hogy megőrizzék hitüket. Tudatában annak az örökségnek, amelyet Ő hagyott
a lengyel részegyházra, idén elmentem közétek, a Szent Páli felszólítással: „Maradjatok
meg a hitben!” Most ismét szeretnék köszönetet mondani nektek az élő hit tanúságáért,
amelyet a Léleknek azokban az intenzív napjaiban tettetek, és amely felvidította szívemet.
Imádkozom Istenhez, hogy megőrizze a hitet e nemes föld jövő nemzedékei számára. Különösen
megköszönöm azokat a jeleket, amelyek kifejezik a szeretetteljes egységet azzal a
Pápával, aki nagy Honfitársatok utóda. Lelki támaszotokra bízom az egyházért és a
világért végzett szolgálatomat. Végül – ismét lengyelre fordítva a szót – XVI.
Benedek pápa ezekkel a szavakkal zárta üzenetét: Ezen a napon örömmel köszöntök minden
lengyelt. II. János Pál emléke, művének és tanításának tanulmányozása közelítsen benneteket
Krisztushoz. Ez legyen az egység vonatkozási pontja az egyház és a nemzet jövőjére
irányuló törekvésekben. Mindnyájatoknak szívből adom áldásomat, az Atya, a Fiú és
a Szentlélek nevében.