"Az olasz népnek nincs miért bocsánatot kérnie, mivel 1956-ban egyértelműen a magyar forradalmárok mellé állt" – a RAI történelmi szakértője így kommentálta a jelenlegi magyarországi eseményeket

A Vatikáni Rádió "Európa Falak Nélkül" c. olasz nyelvű műsorának csütörtök délelőtti, Rómában és környékén, valamint interneten hallható adása immár harmadszor is a magyarországi helyzettel foglalkozott. A műsor stúdió vendége ez alkalommal Roberto Olla volt, az olasz közszolgálati TV, a Rai 1 híradójának újságírója, történelmi szakértő főszerkesztője. Arra a kérdésre, hogy lehet-e forradalomnak nevezni a jelenlegi magyarországi eseményeket, az olasz történész a következőket válaszolta:
"Szerintem a célkitűzés határozza meg, hogy beszélhetünk-e forradalomról vagy sem. Az bizonyos, hogy nem a módszer számít, nem az, hogy a résztvevők fel vannak-e fegyverezve, vagy sem. A módszerek lehetnek teljesen békések is, az számít, hogy a megmozdulás résztvevői milyen célokat tűztek ki maguk elé. Lehet forradalmat csinálni imával, böjttel is, elég ha Mahatma Ghandira gondolunk, aki ezt tanította meg a világnak. Ha Magyarországon az emberek azért küzdenek, hogy ne legyen olyan kormány, amely hazudhat a népnek, és utána a helyén maradhat, ez már forradalom. Olyan társadalom megteremtéséért küzdenek az emberek, amelyben bizalom áll fenn a nép és azok között, akik a kormányban a népet képviselik. Ez nem más, mint a demokrácia alapja. Ha ez a bizalom nem áll fenn, akkor nyilvánvaló, hogy a társadalom nem működik, tehát forradalmi változtatásra van szükség”.
Szoros kapcsolat áll fenn az '56-os forradalom és a napokban zajló események között. Ezt mutatja az a honlap is, amelyet a Kossuth téren nap mint nap tüntetők hoztak létre és amelynek címe: www.kossuthter.hu
Ennek címében látható az '56-os forradalom jelképévé vált lukas nemzeti színű zászló. Rendkívül erőteljes jelképről van szó, amely széleskörű érzelmi visszhangra talált itt Olaszországban is, 50 évvel ezelőtt - tette hozzá Roberto Olla, a Rai főszerkesztője. Arra is utalt, hogy mint újságírónak túlságosan kevés információja van arról, hogy mi történik ma Magyarországon. A néhány képsoron és rövid híradásokon kívül, hiányoznak a helyzet elemzéséhez szükséges adatok. Olyan hiányosságról van szó, ami nemcsak Olaszországot jellemzi, hanem a többi európai országot is. Ezt a hiányt pótolni kell, sokkal több hírre lenne szükség. Az olasz sajtóban ezen túl számos félretájékoztatásnak is tanúi lehettünk. Még mindig olvasni olyan tudósításokat, miszerint nem zártkörű pártgyűlésen hangzott el a magyar miniszterelnök elhíresült beszéde, hanem magánbeszélgetés lehallgatását szivárogtatták ki. Vagy például az ANSA hírügynökség szeptember 24-i cikke szerint "kiürül a tér, végéhez közeledik egy rémálom", - holott éppen előző este, szeptember 23-án került sor az elmúlt napok legnagyobb békés tüntetésére, amikor teljesen megtelt a Parlament előtti, 50 ezer ember befogadására alkalmas Kossuth tér. Ezeket a tényeket kommentálva az olasz újságíró a következőket jegyezte meg:
"Nagyon emlékeztet engem ez a történet a bolsevik stílusra, amikor több mint 50 évvel ezelőtt a bolsevik pártban a vezetők egymás között megbeszélték a valós tényeket is. De soha semmi nem kerülhetett nyilvánosságra a legszűkebb körből. Emlékezzünk vissza arra, hogy a legnagyobb szovjet napilap a Pravda, azaz Igazság nevet viselte, holott az újságban szinte semmi igazat nem lehetett olvasni. Úgy látszik, az a szokás, hogy hazudunk a népnek és a hazugságot a hatalom fegyverének használjuk, valamilyen formában még megmaradt, de semmiképpen sem lehet alkotóeleme egy modern demokráciának. Röviden összefoglalva, ha a mi - nyugati - demokráciánkban valakiről kiderül, hogy hazudott, azonnal távoznia kell, nincs más lehetősége. Ha már nem élvezi a nép bizalmát, nem lehet annak képviselője. Olaszországban hasonló esetben az érintettek megpróbálnának mindent a végsőkig tagadni, de ha kiderülne, hogy egy kormányfő hazudott a pénzügyeket illetően, valótlan költségvetést mutatott be, semmilyen lehetősége sem lenne arra, hogy kormánya megmaradjon. Az állam, vagyis a mi pénzünkről van szó, arról, hogy hogyan élnénk az elkövetkező években. A demokráciában a felvonulások, a tüntetések, az életerő jelei. Az ellenzéknek meg kell adni a lehetőséget, hogy az utcára vonuljon. Nem lehet minden alkalommal a tüntetőket köztörvényes bűnözőnek nevezni. Állampolgárokról van szó, akik kinyilvánítják a kormánnyal ellentétes véleményüket. Mindnyájukat banditának nevezni, mint ahogy erre már sor került 1956-ban, egyáltalán nem vall demokráciára."
Roberto Olla Spányi Antal székesfehérvári püspök kedd esti beszédére utalva elmondta: "Mélyen megdöbbentettek a miniszterelnök szavai, amikor arra utalt, hogy csak nyugodtan tüntessenek az emberek, előbb-utóbb úgyis belefáradnak és hazamennek. Ezzel szemben Mindszenty bíboros - akinek példájára hivatkozik a főpásztor - 15 éven át élt a budapesti amerikai nagykövetségen. Mélyen tudatában volt annak, hogy honfitársai jelképként tekintenek rá. A magyar prímásnak lehetőségében állt volna, hogy előbb is távozzon a nagykövetségről, a vatikáni diplomácia segítségével. Ő azonban kitartóan azt választotta, hogy 15 éven át a nagykövetségen bezárva éljen. Ez a legjobb példa és a legjobb válasz, amit maga a történelem adhat arra az állításra, hogy "a magyarok majd elunják a tüntetést". Aki 15 éven át képes volt arra, hogy ellenálljon, szép példát adott a magyar népnek, nem hiszem, hogy olyan könnyen elfáradnak majd a tüntetők - mondta még az olasz újságíró-történész.
A műsorban az Európai Unió részéről Amelia Torres szólalt meg, aki Joaquín Almunia pénzügyi biztos szóvivője. A Költségvetési és Pénzügyi bizottság tavaly legalább három ízben figyelmeztette a magyar kormányt a helyzet súlyosságára, például szeptemberben, amikor a pénzügyi biztos Budapestre utazott. Októberben ismét felhívta a figyelmet a minisztertanácsban arra, hogy a szituáció egyre aggasztóbb, hogy sürgősen tenni kell valamit korrigálására. Ez év januárjában ismételten figyelmeztettük a magyar kormányt, hogy az a kimutatás, amelyet az adósságról és a hiányról küldtek, nem hihető, mert nem állnak mögöttük konkrét intézkedések, amelyek a hiányt fenntarthatóbb szintre hozták volna.
Az uniós álláspontot kommentálva Roberto Olla a következőket mondta: "Meglepő, hogy ilyen nagy mértékben fedi egymást a politika és a gazdasági élet Magyarországon. Ami a politikát illeti, a miniszterelnök nyilvánosan elismerte, hogy hazudott a költségvetésről, amit, ahogy hallottuk, maga az Európai Unió bizottsága sem fogadott el, és nem hihetőnek ítélt. Most ugyanez a személy vezeti a gazdasági élet helyreállítását. Rendkívül furcsa, paradox helyzet állt elő, mert normális körülmények között olyan harapófogóról lenne szó, ami bármelyik politikai vagy gazdasági vezetőt összezúzna, és új választásokat írnának ki" - mondta még Roberto Olla, a RAI főszerkesztője.
Giorgio Napolitano budapesti látogatását kommentálva az olasz történész arra mutatott rá, hogy a köztársasági elnöknek csak saját pártja, az 50 évvel ezelőtti Olasz Kommunista Párt egyes vezetőinek nevében kellett volna bocsánatot kérnie, hiszen az olasz nép egyértelműen a magyar forradalmárok mellé állt és velük szimpatizált. A lakásokban döbbent csendben hallgatták a rádiót, követve a magyarországi eseményeket. A családok szerettek volna segíteni, de erre semmilyen mód nem volt, hiszen hermetikusan lezárták a határokat. Világossá vált, hogy a nyugati hatalmak nem kívántak beavatkozni, és az országot meg akarták hagyni a szovjet tömb tagjaként. A kormányok döntésétől függetlenül azonban nyugaton az emberek körében a magyar forradalom nagy érzelmi hullámokat kavart, sokak életét megváltoztatta, olyannyira, hogy kiléptek a kommunista pártból, főleg értelmiségiek. Az olasz népnek tehát nincs miért bocsánatot kérnie, mivel egyértelműen a magyar forradalmárok mellé állt.