Salkaházi Sára szociális testvért vasárnap, szeptember 17-én, a budapesti Szent István-bazilika
előtti téren boldoggá avatta Erdő Péter bíboros. Az ünnepi szertartást szombaton este
szentségimádás előzte meg, a Püspöki Konferencia tagjainak részvételével. A szentségimádás
alatt Salkaházi Sára naplójából hangoztak el részletek. Vasárnap délelőtt 10 órától
a szociális testvérek vezetésével bemutatták Boldog Salkaházi Sára életútját. A 11
órakor kezdődött ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros kihirdette a boldoggá avatási
határozatot. A Vatikáni Rádió olasz műsora interjút készített Ruppert József
piarista atyával, a boldoggá avatás posztulátorával. A beszélgetésben elhangzott az
új boldog életrajza, különös gonddal említve azokat a körülményeket, amelyek a vértanúsághoz
vezettek. Az első világháború idején tanúja volt a nagy szegénységnek és a háború
szörnyű következményeinek. Látta a frontról visszatérő sebesült katonákat és szembesülnie
kellett a Tanácsköztársaság időszakának ellentmondásaival. Tudatosan vállalta fel
a kisebbségek ügyét és annak ellenére, hogy tanítói oklevele volt, kétkezi munkát
vállalt, így akart közelebb kerülni a társadalom munkásrétegeihez. Nagy érzékenységgel
törekedett leküzdeni a társadalmi különbségeket kiadványaival és szervező munkájával,
melyet a nők körében fejtett ki. A szegények között szerzett személyes tapasztalatai
és nagy igazságérzete arra indította, hogy emberi életeket mentsen. Mintegy 1000 zsidót
rejtegetett és mentett meg a faji üldözések elől. Boldog Sára üzenete a modern
világ számára a következő: Csak szenvedélyesen érdemes szeretni az életet. Az élet
értelme, hogy oda lehet ajándékozni másoknak. Csak az Isten és embertársaink iránti
odaadó szeretet képes az embert természetéből fakadó gyengeségeinek határai fölé emelni. A
Szociális Testvérek Társasága (latinul: Societas Sororum Socialium), melynek tagja
volt Boldog Salkaházi Sára is, 1923-ban alakult Budapesten. Egyházjogilag pápai jogú
apostoli élet társasága, nemzetközi közösség. Központja Budapesten van. Öt kerületből
áll: USA, Kuba, Románia, Szlovákia, Magyarország. A tagok összlétszáma 250 fő. A Megszentelő
Szeretet szellemében karitatív, szociális, egészségügyi, közgazdasági, kulturális
területeken folytat pre-evangelizációt és evangelizációt, különös tekintettel a gyermek-
és családvédelemre. Az alapító Slachta Margit volt az első női képviselő a magyar
Parlamentben. Főként a nők szavazati jogáért és helyzetének javításáért küzdött, igazságos
törvényekkel és megelőzéssel akarta a szociális nyomort orvosolni. A MKPK Sajtóirodája
szerkesztőségünkhöz eljuttatott összefoglalójában hallhatunk az utóbbi évszázadban
történt magyar vonatkozású szentté - és boldoggá avatásokról. X. Piusz pápa 1905-ben
avatta boldoggá a három kassai vértanút. XII. Piusz pápa 1943-ban kanonizálta Árpád-házi
Szent Margitot. II. János Pál jóvoltából lettek szentek: Prágai (Árpád-házi) Ágnes
(1989), a kassai vértanúk (1995), Nagy Lajos király leánya – Hedvig (1997), Árpád-házi
Kinga (1999). A lengyel pápa avatta boldoggá Apor Vilmos győri püspököt (1997), Romzsa
Tódor munkácsi püspököt (2001), Batthyany Strattmann Lászlót (2003) és IV. Károly
magyar király (2004). XVI. Benedek pápa első magyar vonatkozású döntése e tekintetben
Salkaházi Sára boldoggá avatásának engedélyezése.