A szlovén népnek joga van ahhoz, hogy érvényre juttassa keresztény lelkületét

XVI. Benedek pápa szombaton délelőtt kihallgatáson fogadta Ivan Rebernik új szlovén nagykövetet, aki ezúttal mutatta be megbízólevelét. Beszédében a Szentatya mindenekelőtt emlékeztetett azokra az ezerével kapcsolatokra, amelyek Péter utóda és a szeretett szlovén nép között fenn állnak. A Szlovén Köztársaság termékeny és építő párbeszédet folytat a területén működő egyházi intézményekkel, elismerve, hogy pozitív módon járulnak hozzá a nemzet életéhez. Ez megerősíti, hogy a katolikus hagyományok, amelyek mindig is jellemezték a szlovén népet, értékes kincsestárat jelentenek számára, amelyből mindig is meríthet, hogy kifejezésre juttassa legmélyebb és leghitelesebb önazonosságát.
Ebben az összefüggésben fejlődtek termékeny módon a szlovének és Péter széke közötti szívélyes kapcsolatok, amelyeket tanúsítanak a fennálló kétoldalú kapcsolatok. A kereszténység első évszázadaitól kezdve már hatott az evangélium ereje szlovén földön, mint ahogy ezt mutatja olyan szentek jelenléte, mint Szent Viktor és Szent Maximilián. Tanúságtételükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a keresztény hit meggyökerezzen azok között a népek között, akik a VII. században a jelenlegi Szlovénia területén éltek. A Pápa felidézte Boldog Slomsek Anton Martin alakját is, aki a közelmúltban segítette elő a nemzet újjáéledését, öntudatra ébredését. A kereszténység és a nemzeti öntudat szorosan kapcsolódnak egymáshoz – mondta a Szentatya. Természetes tehát, hogy összhang áll fenn Róma püspöke és a nemes szlovén nép között. Ezt az intenzív párbeszédet még az elmúlt évszázad szomorú eseményei sem szakították meg. Gyümölcse az a megállapodás, amely 2001. december 14-én jött létre a Szlovén Köztársaság és a Szentszék között jogi kérdésekről. Fontos megállapodásról van szó, amelynek hűséges gyakorlati megvalósítása csak még inkább hozzájárul a két fél közötti kölcsönös kapcsolatok megerősítéséhez, valamint a személy és a közjó érdekében végzett együttműködés fokozásához, tiszteletben tartva az állam laicitását. Ennek ellenére azonban még léteznek nyitott kérdések, amelyek megfelelő megoldásra várnak. Ismerve a szlovének Pápa iránti szeretetét és nagyra becsülését, biztos vagyok benne – folytatta beszédében a Szentatya - hogy politikai képviselőik képesek lesznek ezeknek a hagyományoknak az érvényre juttatására.
A szlovén népnek joga van ahhoz, hogy érvényre juttassa keresztény lelkületét, amely önazonosságát kialakította, és amely a nemzetet az európai közösségbe illesztette. Ennek legmélyebb gyökerei csaknem kétezer éve az evangéliumi magvetésből nyerik életerejüket.
A mai felelősök feladata, hogy megtalálják a megfelelő eszközöket arra, hogy az új nemzedékekkel megismertessék a múlt értékeit, hogy a gazdag örökséget át tudják vinni a most kezdődött évezredbe. A fiataloknak tehát meg kell ismerniük azokat a kulturális, etikai és vallási alapokat, amelyekre a nemzet az elmúlt évszázadok során épült. Rövidlátó stratégia lenne, ha nem szorgalmaznák azoknak a történelmi gyökereknek a megismerését, amelyek a jövőben is termést biztosítanak a nemzet számára. Ebben az összefüggésben kell azokat a vallási értékeket is tanítani, amelyekben a nemzet nagy része osztozik, ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy fokozatosan elhomályosodnak a nemzet arculatának legfontosabb jellemzői. Az állampolgároknak a szabadsága forog kockán – hangsúlyozta a Szentatya. Hozzátette, hogy a szláv népek különösen tudatában vannak a kereszténység jelentőségének, társadalmi önazonosságuk szempontjából. Azt is tudják, hogy az egyház ezen a téren értékes segítséget nyújt, ezért szükség van rá, hogy a törvényhozás szintjén biztosítsák az etikai és vallási örökség továbbadását a fiatal nemzedékek számára.
Bárcsak a nyílt párbeszéd a polgári és vallási hatóságok között Szlovéniában meghozná azt az igazságos és őszinte egyetértést, amelyre szükség van! – mondta végezetül a Szentatya Szlovénia új szentszéki nagykövetéhez intézett beszédében.
Ivan Rebernik, Szlovénia új szentszéki nagykövete 1939-ben született, filozófiából szerezte diplomáját. Doktorátusát pedig filozófiai kutatásokból szerezte a római Pápai Gergely egyetemen. Az Egyesült Államokban könyvtárvezetési tudományokból szerzett további szakképesítést, így 1988 és 2004 között a Vatikáni Apostoli Könyvtár Nyomtatványkatalógusának igazgatója volt.