XVI. Benedek pápa hétfőn délután szülőfaluja templomában imádkozott – innen helikopteren érkezett meg a Duna partján fekvő Regensburgba

A Szentatya az emlékek nyomán tett bajorországi útja során hétfőn délután az Inn folyó partján fekvő Marktl-ba látogatott, ahol 79 évvel ezelőtt meglátta a napvilágot. A 2700 lelket számláló kis faluban, nem messze az osztrák határtól a lakosság nagy szeretettel, szinte mediterrán lelkesedéssel fogadta a nagy honfitársat. Nem véletlenül mondta megérkezésekor a Pápa, hogy mi bajorok kicsit olyanok vagyunk, mint a nápolyiak, hogy nem rejtjük véka alá érzelmeinket és örömünket. Megérkezésekor a polgármester köszöntötte a Szentatyát, aki egymás után megszorította a feléje nyújtott kezeket, beszélgetett az emberekkel, akik éljenezték őt, sárga-fehér vatikáni zászlókat lobogtattak, és olaszul skandálták nevét, ahogy Rómában szokták: Benedetto – Benedetto. A Pápa a bajor nép kedvelt Mária kegyhelyéről Altöttingből helikopteren érkezett Marktl am Inn-be, amikor már kezdett alkonyodni. Nem lépett be abba a házba, amelyben született, csak elhaladt előtte, hanem inkább a Szent Oszvald plébánia templomba ment, lelki születése helyére, ahol a keresztséget kapta mindjárt születése napján 1927. április 16-án. XVI. Benedek pápát elkísérte erre a látogatásra 3 évvel idősebb pap testvére, Georg Ratzinger, aki hosszú időn át a regensburgi dóm híres gyermekkórusának volt a karnagya. A Ratzinger testvérek között igen szoros a kapcsolat, Georg atya gyakran megfordul Rómában Pápa testvérénél, most pedig ugyanott töltötte az éjszakát, a regensburgi Szent Wolfgang nagyszemináriumban, amelyben a Pápa is megszállt a szülőhelyükön tett látogatás után. A Szentatya imádkozott egykori plébánia templomában, majd panoráma autóján végig haladt az egész falun. Innen helikopteren Regensburgba, Bajorország nagyságrendben negyedik városába indult. A 140 ezer lakosú város két folyó: a Duna és a Regen találkozásánál fekszik, ez utóbbiról kapta nevét. A város lényegében iparából és kereskedelméből él: itt van pl. a BMW autógyár.
Regensburg eredete a Krisztus utáni második századra vezethető vissza, amikor Marcus Aurelius római császár legionáriusai számára települést létesített. A VI. század elején Regensburg volt Bajorország első fővárosa, virágkorát a XII-XIII. században érte el, amikor császári székváros volt. 1542-ben a város protestánsnak hirdeti ki magát, ám a katolikus egyházmegye és a kolostorok érintetlenül megmaradnak. A regensburgi egyházmegye legrégibb keresztény emléke, egy sírkő, a Krisztus utáni 400-ból származik. Az egyházmegye egy millió hatszáz ezer lakosából egy millió 300 ezer a katolikus. Hétfőn este a Regensburga érkező Pápát Gerhard Ludwig Müller püspök fogadta, Edmund Stoiber bajor miniszterelnököt a kormány egy minisztere, a régiót pedig a regensburgi polgármester képviselte.