Magától értetődő, hogy kémkedtek Wojtyła pápa után" – nyilatkozta Józef Glemp bíboros
az ANSA olasz hírügynökségnek
"Természetesen a Vatikánban is voltak beépített kémek. Moszkvának ugyanis minden oka
meg volt arra, hogy tudja, mi történik Rómában, ahol lengyel Pápa ül Péter székében
- nyilatkozta a lengyel prímás, felidézve, hogyan élt a papság a kommunista rezsim
idején, milyen megszorításokkal kellett szembenéznie. "Nagyon kemény idők voltak
- mondta Glemp bíboros. Senki nem kerülhette ki az ellenőrzést, Lengyelországban
minden papot nyilván tartottak, engem is. A titkos szolgálat hivatalaiban mindnyájunknak
volt dossziéja. Nyomában voltak minden szerzetesnek, plébánosnak, szeminaristának.
Sajnos ebben az általános helyzetben voltak olyan papok, akik különböző módon együttműködtek
a rendszerrel. Becslések szerint a lengyel papság 15 százalékának volt kapcsolata
a titkosszolgálattal és annak információkat adott. A papság túlnyomó többsége, 85
százaléka azonban ellenállt a kényszerítő nyomásnak. A titkosrendőrség által a lengyel
papokról összegyűjtött dokumentáció óriási mennyiségű, ha egymás mellé fektetnénk
az iratokat, több kilométert befednénk velük " - tette hozzá a varsói bíboros érsek. Súlyos
problémának nevezte mindazt, amire ezekben a napokban fény derült világra az eddig
titkos irattárak megnyitásával, mivel számos papról bebizonyosodott, hogy kémkedett
a kommunizmus idején. Ez a nyugtalanító jelenség nem kis megbotránkozást okoz Lengyelországban
- állapítja meg az ANSA olasz hírügynökség tudósítója. Különösen két közismert pap
ügye keltett nagy felháborodást. Michal Czajkowski atya, a Solidarnosc-sal kapcsolatban
lévő egyházi ember esete, aki beismerte, hogy 24 éven át együtt működött a lengyel
titkosszolgálattal, valamint Konrad Heimo atya, domonkos szerzetesé, akinek megbízatása
Rómában a lengyel zarándokok fogadása volt II. János Pál pápasága idején. "Ő is beépített
ember volt - mondta Glemp bíboros. Ezt tanúsítják azok a dokumentumok, amelyeket tavaly
hoztak nyilvánosságra. Személy szerint is meg vagyok győződve arról, hogy Heimo atya
jelentéseket írt." Az ANSA olasz hírügynökség szerint a bíboros meglehetősen kritikus
azzal a tendenciával szemben, amely mindenáron el akarja ítélni a társadalom egy-egy
rétegét, orvosokat, újságírókat, papokat, elfelejtve, hogy rendkívül nehéz történelmi
időszakról van szó. Az ügynök papokkal szemben a lengyel helyi egyház már kifejtette
álláspontját, abban a dokumentumban, amelyet augusztus 25-én tettek közzé. Címe: "Memorandum
egyes papok és Lengyelország biztonsági szervei közötti együttműködésről 1944 és 89
között." Ebben a főpásztorok tetteik megbánására és adott esetben nyilvános bocsánatkérésre
szólítják fel az érdekelteket. Glemp bíboros annak a reményének adott hangot, hogy
az átvilágítás, lengyelül "lustracja" nevű folyamat mielőbb befejeződik. Arra a kérdésre,
hogy most, Wojtyła pápa halála után kiderül-e az igazság az ellene 1981. május 13-án
elkövetett merényletet illetően, a lengyel prímás a következőket válaszolta: "Még
várni kell, de biztos vagyok benne, hogy az igazságra előbb utóbb fény derül.” Végül
emlékeztetjük hallgatóinkat, hogy a kérdéses témában tavaly szeptember 10-i adásunkban
már ismertettük a „Lengyelország – egyházi személyek a kelet-európai titkosszolgálat
soraiban” - c. interjút, amelyet, amelyet a „Trenta giorni” – 30 nap az egyházban
és a világban c. havonta megjelenő olasz folyóirat július-augusztusi kettős száma
tett közzé, és amelyet honlapunkon a fenti keltezéssel megtalálhatnak az egyház rovatban.