Szent István-emlékek a Vatikánban - beszélgetés Angelo Comastri érsekkel, a Pápa vatikánvárosi helynökével

A Vatikáni Rádió "Európa Falak Nélkül"- című, olasz nyelvű műsora augusztus végi adását a magyar államalapítónak, Szent István királynak szentelte.
Az adás címe: "Magyarországi Szent István a Vatikánban" (Santo Stefano d'Ungheria in Vaticano) is elárulja, hogy a magyarokat régóta szoros szálak fűzik Péter utódához, a kereszténység szívéhez. A műsor szerkesztői fölkeresték Angelo Comastri érseket, a Pápa vatikánvárosi helynökét irodájában, amely éppen azon a helyen található - közvetlenül a Szent Péter-bazilika mellett, ahol egykor egy magyar zarándokház állt.
"Azt olvastam egy régi könyvben, amelyet a Vatikáni Könyvtárban őriznek, hogy egy ősi magyar ének szerint: ahol Szent Péter nyugszik...ott dobog az egyház szíve és mondhatjuk Magyarország szíve" - utalt Comastri érsek a magyar pápai himnuszra. A Vatikáni Grottákban (altemplomban) az apostolfejedelem sírját mintegy koronaként körülvevő nemzeti kápolnák között ott áll a magyarok büszkesége, a Magna Domina Hungarorum, a Magyarok Nagyasszonya kápolna.
"Amikor először beléptem a kápolnába - folytatta a főpásztor - nagy hatást tett rám Szent István életnagyságú bronzszobra. Olyannyira, hogy - kissé szórakozottan - élő embernek véltem. Aztán figyelmesen szemlélve próbáltam megfejteni a műalkotás jelképeit és meg kell, hogy mondjam gyönyörűnek találtam. Szent István kezében tartja koronáját, hogy fölajánlja azt a Szűzanyának, Magyarország Királynőjének. Rendkívüli dologról van szó - tette hozzá Comastri érsek, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a Mária-tisztelet ilyen megnyilvánulása arra kötelezi a Szűzanyát, hogy anyaságát különösképpen megélje e nép irányában. A régmúlt és a közelmúlt történelme pedig azt bizonyítja, hogy a Szűzanya egészen sajátos figyelemmel fordult a magyar nemzet felé - állapította meg Comastri érsek.
A Vatikáni Grottákból (altemplomból) kifele jövet érünk a Largo Braschinak nevezett kis térre, ahol jobbra föltekintve a magyar zarándok szívét melengető emléktábla áll. Rajta a magyar címerrel, Szent István koronájával és a ferde kereszttel, valamint VI. Pius pápa (Giovanni Angelo Braschi) címerével együtt latinul olvasható: itt állt a magyar zarándokház, amelyet Szent István építtetett a Rómába igyekvő magyar hívek számára. 1776-ban VI. Pius pápa bonttatta le az épületet, hogy helyére kerüljön a bazilika sekrestyéje. Érdemes tehát egy pillantást vetni erre a történelmi emlékre, amelyet mindenki láthat, aki II. János Pál pápa sírját fölkeresi, vagy a magyar kápolnába eljut és utána kilép a bazilika altemplomából.
Angelo Comastri érsek végül megjegyezte, hogy a magyarok joggal büszkék vatikáni kápolnájukra, hiszen csak négy ország híveinek adatott meg ez a kiváltság, hogy Szent Péter sírja közelében nemzeti szentélye legyen. Érdekes módon ezek közül három éppen kelet-európai, lengyel, litván és magyar. Ezt azért is fontos kiemelni, mert Kelet-Európa népei különösen sokat szenvedtek történelmük során, s Péter utódához való hűségükért nagy áldozatot kellett vállalniuk - mondta még Angelo Comastri érsek, a Pápa vatikánvárosi helynöke.
Az "Európa Falak Nélkül" - c. adásban természetesen megemlékeztek Isten Szolgája II. János Pál pápa 15 évvel ezelőtti magyarországi látogatásáról, amelynek történelmi jelentőségét maga Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek méltatta. A műsorban megszólalt két szemtanú is, akik a pápai kíséret tagjaiként jelen voltak 1991. augusztus 20-án a budapesti Hősök-terén bemutatott szentmisén. Egyikük Roman Fringeli kapitány, aki mint a Svájci Gárda tagja a Pápa testi épségére vigyázott. A másik Fabio Zavattaro vatikanista, aki a RAI tudósítójaként kommentálta az eseményeket. A neves olasz újságíró nagyon feszültnek nevezte az akkori nemzetközi helyzetet, ami érthető, hiszen akkor érte el tetőpontját a szovjet válság: már harminc órája fogva tartották a Szovjetunió akkor elnökét, Gorbacsovot. Várható volt, hogy a Szentatya nyilatkozik majd ez ügyben, ezért a diplomáciai testület tagjai között helyet foglaló szovjet nagykövet, még mielőtt bármilyen pápai bejelentés elhangzott volna, fölállt helyéről és más elfoglaltságra hivatkozva távozott - emlékezett vissza Fabio Zavattaro.
Ezután II. János Pál pápa valóban fölemelte szavát azért, hogy a megkezdődött demokratizáló folyamat ne szakadjon meg. Szent István-napi beszédét a Szentatya ezekkel, a magyarok számára felejthetetlen szavakkal zárta:
"Ti, kedves magyar testvéreim, legyetek tudatában annak a nagy szerencsének, melyet jövotök számára az a szabadság jelent, amelyet visszafordíthatatlan módon megszereztetek. Becsüljétek meg és éljetek helyesen a szabadságotokkal".