"A világnak ma különösen szüksége van arra, hogy hirdessük Istent, és tanúságot tegyünk róla" -írta a spanyol püspököknek XVI. Benedek pápa

A Szentatya a spanyol főpásztorokhoz intézett levelében köszönetet mond az Úrnak, hogy Pápaként jöhetett el hazájukba, hogy részt vehessen Valenciában a Családok Ötödik Világtalálkozóján. Elismerését fejezte ki a püspökök lelkipásztori gondoskodásáért, amellyel ezt az egész egyház számára nagy jelentőségű eseményt megszervezték, hozzájárulva ahhoz, hogy a családok, megújulva, ismét a szeretet, az élet és a hit szentélyeivé váljanak.
A Pápa nagy figyelemmel követi a helyi egyház eseményeit, hiszen a mély keresztény gyökerekkel rendelkező Spanyolország olyan nagy mértékben hozzájárult a hitről való tanúságtételhez és a hit elterjesztéséhez a világ számos más részén, és továbbra is ez az elhivatottsága. A korunkat jellemző gyors szekularizáció olykor még a keresztény közösségek belső életét is sújtja –állapítja meg levelében a Szentatya. Ezért a spanyol főpásztorok továbbra is fáradhatatlanul hirdessék, hogy ha eltekintünk Istentől, ha úgy teszünk, mintha nem létezne, vagy ha a hitet pusztán a magánszférába szorítjuk vissza, aláássuk az emberről szóló igazságot, és elzálogosítja a kultúra és a társadalom jövőjét. Ezzel szemben, ha tekintetünket az élő Isten felé fordítjuk, aki szabadságunk és az igazság biztosítéka, megteremtjük egy új emberiségnek az előfeltételeit. A világnak ma különösen szüksége van arra, hogy hirdessük Istent, és tanúságot tegyünk róla, mivel Isten – szeretet, és ezáltal az egyetlen fény, amely megvilágítja a világ sötétségét, erőt ad az élethez és a cselekvéshez.
A spanyol püspökök híveik keresztény tudatát a valóságnak arra az egyes szempontjaira irányították, amelyek olykor zavaróan hatnak az egyházi életre és az egyszerű hívek hitére. Lelkipásztori tervük középpontjába az Oltáriszentséget állították, hogy „szívéből kiindulva újítsák meg a keresztény életet, mivel ha beljebb hatolunk az eucharisztikus misztériumba, Isten szívébe lépünk be.” A Pápa végül arra buzdítja levelében a spanyol főpásztorokat, hogy növeljék testvéri szeretetközösségüket, amelynek az egész rájuk bízott keresztény népben uralkodnia kell. Arról biztosítja őket, hogy imádkozik értük és Spanyolországért. Imáikat kérve személyéért és az egész egyházért, a Szűzanya oltalmába ajánlja a püspököket és szolgálatukat, majd apostoli áldásával zárja levelét.