A Mennybe felvett Szűzanyáról elnevezett valenciai székesegyház

Eredete a római korra nyúlik vissza, amikor egy pogány szentély alapjaira építették fel. A VIII. századtól kezdődött muzulmán uralom idején mecsetté alakították. A város visszafoglalása után 1262-ben tették le a mai székesegyház alapkövét, majd az évszázadok során folyamatosan bővítették, átalakították. A polgárháború idején 1936-ban más templomokkal együtt a dómot is kirabolták és megszentségtelenítették. A székesegyház 3 hajós, latin kereszt alakú.
A bejáratnál található a Szent Kehely kápolna. A hagyomány szerint a Szent Grál, amelyet a róla elnevezett kápolnában őriznek, ugyanaz a kehely, amelyet Jézus használt az Utolsó Vacsorán, az Eucharisztia szentségének megalapítására. Később Rómába vitték, ahol a pápák II. Sixtus pápa idejéig őrizték. II. Sixtus pápa a Valeriánusz császár féle üldözések idején a spanyol származású Szent Lőrinc diakónussal hazájába küldte a kelyhet. A muzulmán hódítás idején a Szent Kelyhet a Pireneusokban rejtegették, majd 1437-ben V. Alfonz király átadta a valenciai székesegyháznak. A korall és agát féldrágakőből készült, finoman megmunkált kehely származását a régészek Kr.u. I. századra teszik.
II. János Pál pápa 1982-es látogatott Spanyolországba, ahol a valenciai tartózkodása során a Szent Grállal mutatott be szentmisét, amelyen pápasága alatt a legnagyobb számú papot szentelte.