Úrnapi szentmise és körmenet Rómában

Június 15-én, Urunk Szent Testének és Vérének ünnepén, amely a Vatikánban továbbra is parancsolt ünnep, XVI. Benedek pápa szentmisét mutat be a Lateráni Szent János bazilika terén, majd a hagyomány szerint körmenetben vonul az egy kilométer távolságban lévő Santa Maria Maggiore bazilikához, a Merulána úton, amely összeköti a két patriarkális bazilikát. A körmenetben részt vesznek a cserkész csapatok, a konfraternitások, az oltáriszentség tiszteletére alakult társulatok, elsőáldozó kisgyermekek, ministránsok, a Szent Sír Lovagrend képviselői, papok, szerzetesek és szerzetesnők, szeminaristák, a lelkiségi mozgalmak tagjai és a római egyházmegye hívei. A szentmise este 7 órakor kezdődik és azt követően sorakozik fel az úrnapi körmenet az alkonyodó Rómában.
A Santa Maria Maggiore bazilikában az ünnepet megelőző napokban 40 órás szentségimádást tartanak Mária, az Eucharisztia asszonya kegyképe előtt. Kedden, június 13-án reggel 9 órakor szentmisével kezdődik a szentségimádás és két nappal később, csütörtökön déli tizekét óráig tart, majd megkezdődik az úrnapi körmenet várása, amely este fél kilenc körül érkezik meg a világ legősibb Mária bazilikájához. Az éjjel-nappal tartó szentségimádás során elimádkozzák az imaórák liturgiáját, a szentolvasót és az egyéni örökimádásra is alkalom nyílik. A bazilika papjai hívják és várják a plébániai híveket, a szerzetesközösségeket, a társulatok és mozgalmak tagjait, és örömmel fogadnak javaslatokat az imádság formáira.
A Corpus Domini latin kifejezéssel jelzett nap, melynek jelentése az Úr Teste, az egyházi év egyik legjelentősebb ünnepe. 1264. szeptember 8-án IV. Orbán pápa létesítette Transiturus de hoc mundo bullájával, a bolsenai eucharisztikus csoda emlékére. Az ünnepet azonban először 1246-ban tartották meg a liegi egyházmegyében azzal a céllal, hogy Krisztus valóságos jelenlétét ünnepeljék az Oltáriszentségben. Az ünnep eredeti időpontja a pünkösd utáni vasárnapot követő első csütörtök volt, újabban azonban már sok helyen a következő vasárnapon tartják. Egyes országokban, a svájci katolikus kantonokban még ma is eredeti napján, csütörtökön tartják és nemzeti ünnepként ülik meg. Úrnapján a szentostyát szentségmutatóba helyezik és körmenetben viszik az utakon, hogy a hívek imádásával vallják meg ünnepélyesen az egyház eucharisztikus hitét. Olaszországban sok helyen virágszőnyeget készítenek az Úrnapi körmenetre. Magyarországon fokozatosan alakult ki az a szokás, hogy négy úrnapi sátrat állítanak a négy világtáj irányába, melyeket egy-egy jámbor társulat, családok díszítenek fel virággal. Az oltáriszentséggel haladó pap minden sátornál áldást ad, előtte az utat pedig virágszirmokkal szórják tele.