Minek köszönhető, hogy ilyen "jól tartja magát" az ötszáz éves Szent Péter-bazilika?

A Szent Péter-bazilika fennállásának ötszáz éves jubileuma az ünneplésen túl lehetőséget ad arra, hogy fölfedjük annak titkát, miért "tartja ilyen jól magát", azaz hogyan maradt meg ilyen jó állapotban számunkra? Az ok nagyon egyszerű: a Szent Péter Gyár - olaszul Fabbrica di San Pietro százhúsz fős csapata dolgozik aktívan karbantartásán, nyolcvanan őrzik közülük a bazilika sérthetetlenségét. A Zenit hírügynökség megkérdezte a Szent Péter Gyár irodavezetőjét, Cristina Carlo-Stella művészettörténészt, mi a legnagyobb probléma, amivel szembe kell nézniük?
- A válasz talán meglepő: a rágógumi. Hihetetlen ugyanis mennyi minden ráragad nap mint nap a márványpadlóra" - magyarázta a művészettörténész. A karbantartási munkálatok specifikusabb részét egy magasan kvalifikált, építészekből, műemlékvédőkből és művészettörténészekből álló csoport végzi. Gyakran érkezik hozzájuk a kérdés, hogy a bazilika altemploma alatt található temetővárost, Nekropoliszt (amelyben Szent Péter apostolt is eltemették) tegyék hozzáférhetővé több ember számára. Ez azonban azért nem lehetséges, mert a naponta odaözönlő turisták megnehezítik ennek a szent helynek a megóvását. Természetesen egyre több embernek szeretnék megmutatni a temetővárost, de figyelembe kell venni, hogy a világörökség részéről van szó, amelyet meg kell őrizni a jövő nemzedékei számára. Ezért a Szent Péter Gyár régészeinek csapata különös figyelmet szentel a Nekropolisz síremlékeinek állagmegóvására, amelyeket freskók, mozaikok díszítenek, s amelyek épen maradtak majdnem kétezer évig. Ennek az az oka, hogy amikor a jelenlegi bazilika elődjét, Nagy Konstantin császár elkezdte építeni a működésben lévő temető helyére, hogy így Szent Péter apostol sírja fölé emeltethesse a templomot, be kellett, hogy temesse a mauzóleumokat, s így azok a föld állandó nedvességtartalma miatt a mai napig megőrizték számunkra az első keresztények és gazdag pogány kereskedők családi sírboltjainak művészien megmunkált freskóit, márványszarkofágjait.
Ami a jelenlegi bazilika mozaikjait illeti, Cristina Carlo-Stella elmondta: a XV. század végén felmerült az a döntés, hogy sok festményt mozaikformába öntsenek, mert azok időt állóbbnak bizonyulnak. És valóban, a bazilika gyönyörű "falfestményei" mind mozaikok, tehát most ezek restaulására koncentrálnak a szakemberek.
A Szent Péter Gyár mintegy 50.000, a bazilika építéséhez és mindennapi életéhez kapcsolódó dokumentumra is felügyel, amelyeket a vatikáni levéltárban őriznek. Ezek között találjuk Borromini, Bernini és más nagy építészek kéziratait is, akiknek köszönhetjük a mai csodálatos bazilikát. Ezekből a dokumentumokból, amelyekhez egyébként csak egyes kutatók férhetnek hozzá külön engedéllyel, a jubileumi ünnepségek keretében októberben többet is kiállítanak a nagyközönség elé, s így bepillantást nyerhetünk Michelangelo személyes terveibe.
Francesco Marchisano bíboros, a Szent Péter Gyár elnöke nemrég egy sajtótájékoztatón vázolta az októberi kezdeményezés két irányvonalát: az egyik a bazilikára összpontosít, míg a másik célja, hogy lehetőséget adjon a Szent Péter sírjához igyekvő zarándoklatok ájtatos hagyományának újra fölfedezésére. "Az elképzelésünk az, hogy a látogató találkozhasson Szent Péter alakjával" - magyarázta Marchisano bíboros. A kiállítás utolsó termében az érdeklődők megtekinthetik majd a híres "Petros eni", azaz "Péter itt van" falfeliratot, amelyet azon a falon találtak meg, amelynek belsejéből előkerültek az apostol ereklyéi. Más fontos szentek ereklyéit is kiállítják a tárlaton, mint Assisi Szent Ferenc, római Szent Ágnes, Calcuttai Teréz Anya, akik a Szent Péter-bazilikában nagyon mély lelki élményben részesültek. Ez a terem az elmélkedés, a szemlélődés helyszíne lesz majd arról, hogy ennek az ájtatosságnak a hagyománya miként hat az emberek életére és ihlethet meg olyan vallásos személyeket, akikre a keresztény egyház büszke - mondta még Francesco Marchisano bíboros, a Szent Péter Gyár elnöke a Zenit hírügynökségnek.